Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

32 — Szolgálati jogviszony általában — zetet arra, hogy a munkavállalót ezen eszközzel jogszerűen megillető követeléséről lemondassa. (VII. 197.) Ha a szolgálati viszony (megszüntetése a munkaadónak a munkavállalóval szemben kifejtett megtévesztő magatartása folytán jött létre, a megszüntető nyilatkozat megtámadható és a munkavállaló felmondási időre járó járandóságainak és végkielégítésének kiszolgáltatását követelheti. A létszám csökkentés okából végelbánás alá vont munkavállaló megtévesztés okából akkor támadhatja meg az elbocsájtó nyilatkozatot, ha a munkaadó létszámcsökkentés címén vonta ugyan végielbánás alá, a valóságban azonban a létszámon nem csökkentette, hanem az elbocsájtásokkal egyidőben új alkalmazottakat vett fel, ezzel az eljárásával a munkavállalót megtévesztette és a törvényt kijátszotta. (VI. 373.) Az igazgatósági tag részére javadalmazásit megállapító igazgatósági határozat érvénytelensége nem zárja ki, hogy a tag az rt. részére és érdekében teljesített tevékenység díjazását ne igényelhesse. (H. D. 1933. 69. old.) A jó erkölcsökbe ütköző, hatálytalan kikötés az, amely a munkavállaló által az anyagkezelésből eredő minden hiány biztosítására adott óvadékból az áru természetes minősége folytán és rendszeres kezelés mellett előálló fogyatkozást az óvadék terhére számolja el. Ugyanilyen megítélés alá esik a szolgálati szerződés akkor is, ha a munkaadó a kezelésre átadott áruk természetes apadása címén a szokásosnál jelentékenyen kisebb százalékot tud be az alkalmazott javára. (VI. 1157.) A jóerkölesökbe ütközik az a megállapodás, amellyel a munkavállaló és a munkaadó jogellenesen elvonták az özvegytől azt az alapot, amely ellátására szolgálni lett volna hivatott; e megállapodás az özvegyre kihatásában semmis. (H. D. 1933. 62. old.) A munkaadó ipari üzemében vállalt és teljesített szolgálatok díjazására irányuló igény birói érvényesítésének nem képezi akadályát a munkaadó és munkavállaló között fennálló házasságon kívüli viszony, miután ez az igény nem ebből az együttélésből, hanem tényleg kifejtett ipari tevékenységiből származik. (VI. 1041.) Nem akadálya a szolg. viszony megállapításának az sem, hogy az alkalmazott a munkaadónál családtagként szerepelt. (G. III. 5888/1930.) A szolgálati szerződés teljesítése rendszerint személyes kötelezettség jellegével bír, hla azonban a szolgálat természete azt megengedi, a felek nincsenek elzárva attól, hogy a szolgálatnak helyettes útján való teljesítésében megállapodhassanak; ez ügylet alakszerűséghez kötve nincs — s így az eset körülményei szerint a kötelem ily módosítása a felek ügyleti magatartásából,