Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Versenytilalom — 27 5. Versenytilalom. Versenytilalmi kikötés bírói korlátozása. — Versenytilalom és kárté­rítés. — Szolgálat tartamára vállalt versenytilalmi kikötés a szolgálat önkényes megszüntetésével nem szűnik meg. — Versenytilalmi kikötés személyhez fűződő jog. Szikvízgyár áitruházása iránti szerződésben eladó kötelezi magát, hogy míg vevőknek ugyanazon községben szikvízgyáruk lesz, ott eladó ilyen gyárat nem rendezhet be. Eladó e vállalt kötelezettségét megszegi, szikvízgyárat rendez be, mire vevők el­tiltás és kártérítés iránt perelnek. Eladó azzal védekezik, hogy a kikötés az iparszabadság elvébe ütközik s mint ilyen érvény­telen. A G. szerint e kikötés egészében nem érvénytelen, hanem az időbeli korlát nélkül való ennek a versenytilalmi kikötésnek csak azon az időtartamon túl terjedő része tekintendő érvény­telennek, amely a kötelezett megélhetését és boldogulását túl­ságos tartamánál fogva komoly indok nélkül méltánytalanul gátolná. Nem forog ok fenn arra, hogy a jog megtagadja a ha­tályt a szerződésnek attól a kisebb mértékétől is, amely a felek­nek a szerződési kikötéshez fűződő érdekét a felek szándéka szerint kielégíteni még mindig alkalmas.. A G. azt az időtarta­mot, amelyet a körvonalazott érdek szempontjából jogosnak és méltányosnak tartott, egyfelől a szerződés tárgyára, a vételár nagyságára és a szakvéleményekre, másfelől az eladó életszük­ségleteire tekintettel, 3 évben állapította meg. (VI. 610.) A felek a versenytilalmi kikötés megszegésének következ­ményeit szerződésükben szabályozták, azonban a megszegés esetére kártérítési igény iránt nem intézkedtek. A G. a tilalmi kikötés megszegése folytán indított kártérítési keresetet elutasítja. Abból ugyanis, hogy eziránt a felek nem intézkedtek, a konkrét esetben azt a következtetést vonja le, hogy a felek ügyleti aka­rata az volt, hogy a szerződésben nem említett következmény, így a kártérítés is érvényesíthető ne legyen. (VI. 946.) 12.000 pengős kölcsön felvétele kapcsán alperesek arra kö­telezik magukat, hogy a kölcsönt 4 év múlva visszafizetik és 12 évi szükségletüket kölcsönadó felperesnél szerzik be. A kölcsönt félév múlva visszafizetik, röviddel ezután beszüntetik felperes­nél a vásárlást. Felperes a vásárlási kikötés megszegése esetére kikötött kötbért perli. A C. megállapítja, hogy a kötelezettség vállalás 12 évi tartama alperesek gazdasági szabadságának oly túlzott korlátozását jelenti, amely lekötöttség mérve a cselekvési szabadságról alkotott erkölcsi felfogással össze nem egyeztethető s ez okból a jog által el sem ismerhető. Ez okból az eredeti ver-

Next

/
Oldalképek
Tartalom