Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

20 — Cégeljárás — Felperes társas cég gyanánt perelt. Közben az elsőbirósági eljárás folyamán a két tagból álló közkereseti társaság egyik tagja kivált s a cég egyéni céggé alakult át és megváltozott cégszöveggel jegyeztetett be. A változatlan név alatt folyó perben alperes a felülvizsgálati kérelmében erre való tekintettel kérte a keresetnek hivatalból való Visszautasítását, esetleg a pernek a Pp. 470. §-a alapján való felfüggesztését. E felülvizsgálati kérelmet a C. elutasítja, mert a tényekből csak az következik, hogy felperesnek most már az egyéni cég tekintendő s ennek javára lett az alperes marasztalva. (VI. 282.) Amikor a tőrvényszék egymás után nyolcszor bírság terhével szorította hivatalból a kereskedőt cégének bejegyzésére s az utolsó bírság kiszabása ellen használt felfolyíamodásból kitűnt, hogy a kereskedő üzeme a kisipar körét nem haladja meg, a Tábla a Pp. 419. §. 2. bek. értelmében az összes eddig kiszabott és már korábban jogerőre emelkedett bírságokat törölte. (IV. 1085.) A Cégbíróság (ha'tározia'ta ellen benyújtott kifogás tárgyában a kifogásolt határozatot hozott egyes biró hozott határozatot. A Tábla hivatalból feloldja a végzést, miután a 68.300/1914. I. M. sz. rend. 32. §-a 2. bek. értelmében e kifogások felett a törvényszék hármas tanácsban határoz. Növelte a szabálytalanságot, hogy egy'es bíróként a törvényszéknek az a tagja járt el, aki épen a megtámadott határozatot hozta. E szabálytalanságok a Pp. 504. §. 1. pontjába, illetve 59. §. 6. pontjába ütköznek és a Pp. értelmében hivatalból veendők figyelembe. (IV. 1093.) Felfolyamodással élőnek az a kérelme, hogy a bíróság jegyezze fel azt, hogy a jövő évi közgyűlés elé indítványt adott be és hogy ezt a bíróság vegye tudomásul, nem teljesíthető azért, inert sem a jövőben esetleg beállható tények tudomásul vételének, sem ezek céljára feljegyzések készítésének helye nincs. (K. J. 1931. 140. old.) A közgyűlési határozatok tudomásulvétele és bejegyzése iránt a cég által a közgyűlési jegyzőkönyv bemutatásával megindított perenkívüli cégügyben csak egy ügyfél van: maga a társaság. A bíróság döntésével szemben tehát csak a cég, valamint külön törvényes rendelkezés alapján a cégbiztos élhetnek felfolyamodással, de nem az egyes részvényesek vagy igazgatósági tagok; utóbbiakat mint bármely érdekeltet megilleti az a jog, hogy az esetleges törvénytelenségékre vagy szabálytalanságokra a cégbíróság figyelmét felhívhatják. (Debreceni T. VI. 2490/1930.) Az a körülmény, hogy a végrehajtást kérelmező cége a kérelem előterjesztésekor a cégjegyzékből már törölve volt és mint ilyen meg is szűnt, nem lehet jogi akadálya annak, hogy javára