Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

142 — Vétel általában — Az oly szerződés, melynek főtárgya a dolog tulajdonának elidegenítése, 'nem vállalkozási, hanem adás-vételi szerződés, amelynek e jellegét nem változtatja meg a dolog helyszíni felszerelésének a főtárgyhoz viszonyított csekélyebb jelentőségű kötelezettsége, sem pedig a dolog tulajdonságáért vállalt jótállás. (H. D. 1932. 127. oldal.) Ha a felek gép vétele tárgyában a különösen a vételárra vonatkozólag megegyeztek, külön kikötés hiányában eladó az általa szállított gépek üzembehelyezését nem tartozik díjtalanul elvégezni s így a vevő által e címen harmadik személynek fizetett összeget a vevőnek külön kikötés hiányában megtéríteni nem tartozik. (V. 451.) Ha valamely dolog előállítására a vállalkozó adja az anyagnak túlnyomó részét, akkor a jogügylet, tekintettel a felek szándékára is, a vétel szabályai értelmében bírálandó el. (H. T. 1933. 4. old.) Ha a felek akarata kétségtelenül nem vállalkozási szerződés, hanem adásvétel kötésére irányult, a jogviszonyt a vétel szabályai szerint kell elbírálni. A gépkocsi gyártónál megrendelt saját tipusú kisautó szolgáltatásának a megrendelő által adott anyagból való előállítása adásvételnek minősíttetett, mert az ilyen ügylet a forgalombain egyenlő hatályúnak tekintetett kész autó vételével és mert a megrendelőlevélben „eladóról", „vevőről", „vételárról" van szó. (V. 813.) A vevő a vételi ügyletet az eladó hozzájárulása nélkül másra át nem ruházhatja. (H. T. 1933. 26. old.) A vadászterületeken szabadon tenyésző nyulaknak élve szállításra eladása oly különleges jellegű ügylet, amelyre a k. t. idevonatkozó rendelkezései általában és különösen 347. §-ának következőleg 352. §-ának rendelkezései nem, de az ált. magánjog szabályai alkalmazandók. (H. D. 23. old.) Ha a felek a vétel tárgyára és, — az árat kivéve — egyéb körülményekre megegyeztek, azonban az árban az újabb tárgyalások során nem tudtak meegyezni, ennek az az értelem tulajdonítható, hogy eredeti megegyezésüktől kölcsönösen elállottak. (V. 680.) Hatályát veszti az a vételi ügylet, amely a feleknek később meghiúsult oly feltevése mellett létesült, hogy a feltevés nélkül ia felek az ügyletet mem kötötték volna meg. (H. T. 1932. 29. old.) A vételárnak búzában való megállapításánál a szerződő felek abból az elgondolásból indultak ki, hogy a búzavaluta a pénznél állandóbb értékmérő és ennek kikötésével az eladó kétségen kívül a pénz értékcsökkenése ellen kívánta magát biztosítaini. A búzának utóbb bekövetkezett előre nem látott nagy-