Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Kizsákmányoló ügylet — 129 kozhatik az ilyen vevő arra, hogy az eladó, ügynökei útján az ügylelt kötésekor tudott arról, hogy ő szerződéses kötelezettségeinek soha eleget tenni nem fog tudni, mert egész vagyona a vételár egytized részét sem teszi ki. IA vevő ugyanis a körülményekre tekintettel számot vethetett azzal, hogy a gép keresményéből és egyéb vagyoni jövedelmeiből kötelezettségeinek eleget tud-e tenni. De a kizsákmányolási szándéknak ebben az esetben ellene mondott az is, hogy a fedezieti váltót az eladó egyik ügynöke is aláírta. (VI. 944.) Kizsákmányolás címén az egyességiteg tett engedményeket csak akkor lehet megtámadni, ha azok egyik egyezkedő fél szorult helyzetének kihasználásával az engedmények szokásos mértékét messze meghaladó mértékben úgy eszközöltettek ki, hogy a másik félnek nyújtott szolgáltatás között iaz utóbbit tetemesen megkárosító és kiáltó aránytalanság mutatkozik. (VII. 586.) ömmagában az, hogy a. megszorult fél egyesség útján kevesebbet kapott, mint ami neki a vita vagy bizonytalanság bírói eldöntése után járt volna, fenti kellékek (fennforgása nélkül nem alkalmas az egyezségnek kizsákmányolás címén való megtámadására (u. o.). Az ügylet kizsákmányoló jellegének a szerződés megkötésekor kell fennforogni. Közömbös, hogy később, esetleg évek múlva a szerződésben biztosított jogosítvány s a kötéskor szolgáltatott ellenérték között feltűnő aránytalanság mutatkozik. (VII. 704.) Szorult helyzet oly viszonyok összessége, amelyek a személyt gazdasági létének továbbfolytatása végett olyan ügyletkötésre kényszerítik, amelyet akar, de nem helyesel, amelyet nagyobb hátrányoknak legalább ideiglenes elkerülése végett kénytelen megkötni, habár ezáltal helyzetének nehézsége utóbb csak fokozódik. IA .szorultság tehát nem egyértelmű a vagyontalan, nélkülözésekkel járó szűkös helyzettel; a vagyonos ember is juthat szorult helyzetbe, mert a szorultság fogalmát betöltő helyzet — bármi vagy bárki, véletlenül vagy vétkesen okozta azt — beállott már akkor, ha valaki fizetési zavarokkal küzd, esedékes kötelezettségeit teljesíteni, mellőzhetetlen szükségleteit kielégíteni nem tudja. Az is közömbös, hogy az ügyletet a felek melyike ajánlotta, vagy kezdeményezte; mert a szorultság kihasználásának fogalmához nem szükséges a célzatosság, hanem elegendő a tiltott mértékű előny elfogadása annak részéről, aki a másik félnek általában szorult helyzetét tudja, habár a megszorult vagyoni helyzetének minden részletét nem is ismeri. Semmis az a szerződés, amellyel valaki másnak ily értelemDr. Nagy D. B. és Dr. Huppert L.; Hiteljogi Döntvénytár. 9