Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Kereskedelmi ügyletek megkötése általában — 123 A Kúria jogegységi tanácsának 53. számú polgári dötvénye: Ha bizonyos ügyletekkel való iparszert foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhóz, iparengedélyhez, vagy másnemű hatósági engedélyhez) köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet — esetleg iparszerüen űzött foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az említett hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik, magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, kivéve, ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba, vagy a jóerkölcsökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható. (VI. 771.) Az olyan hitelező, aki a hitelező fél köteles gondosságát elmulasztotta akkor, amidőn a személyi viszonyok (kiskorúság meghosszabbítása) közelebbi vizsgálata nélkül oly egyénnek hitelezett, akinek fellépése felismerhetővé tette, hogy a kölcsönt nem élethivatásával járó szükségleteinek fedezése céljából, hanem könnyelműségből kivánja igénybevenni, a személyi viszonyok tekintetében való tévedésére, t. i., hogy a kiskorúság meghosszabbíttatott, nem hivatkozhatik, mert azt csak a mindenképen jóhiszemű és gondos szerződő fél teheti. (V. 756.) Korlátoltan szerződőképes személyek hatálytalan szerződései alapján történt szolgáltatások visszakövetelésére az alaptalan gazdagodás szabályai az irányadók. (C. VII. 5718/1930. H. D. 1932. 52.) A képviseleti jog nélkül kötött ügyletből eredő jogok és kötelezettségek nem szállanak át a képviselőként eljárt személyre. (G. IV. 3388/1930. H. D. 1932. 58.) Abból a tényállásból, hogy az ügyletkötő fél a szerződéskötés, napja előtt teljesen részegen éjjel került haza, másnap 3—4 deci pálinka megivása után a szerződés aláírását megelőzően hosszabb ideig láthatóan álmosan tárgyalt s aközben is 2—3 pohár sört ivott meg, okszerűen nem lehet arra következtetni, hogy a szerződés aláírásakor annyira részeg volt, hogy akaratának szabad elhatározására képtelen lett volna. (IV. 521.) Felfüggesztő feltétellel történt a kezességvállalás akkor, ha ennek célja az volt, hogy egy másik kezes kötelezettségétől szabaduljon. Ha ezt a garanciát a hitelezők nem stornírozták, a felfüggesztő feltétel be nem következte folytán a kezességvállalás joghatályba nem lépett. (IV. 1171.) Az a körülmény, hogy a szerződő fél csak akkor ejtette el az okirat aláírásától való vonakodását, amikor a másik fél szóbelileg garantálta. újabb kölcsön nyújtását, egymagában — kifejezett ilyirányú akaratnyilvánítás hiányában — nem alkalmas annak megállapítására, hogy az okirat aláírása csak feltételesen, az ígéret teljesítésétől függő érvényességgel történt. (IV. 1275.)