Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
— Igazgatóság és felügyelőbizottság — 91 kisérni, annak alakulásáról időnként az üzleti év folyama alatt is a szükséghez képest gyakrabban meggyőződést szerezni és mint minden a társaság ügyeinek intézésére vonatkozó ügyben ebben az irányban is a legnagyobb gondossággal eljárni tartozik (K. J. 1927. 141. old.). A r. t. igazgatósági tagja a K. T. 189. §-ában kimondott, de a kártérítésre általában is érvényes anyagi jogi szabály értelmében felelőssé csak abban az esetben tehető, ha a keresetbe vett kár és a kereset szerinti törvény és alapszabályellenes cselekmények és mulasztások között az összefüggés megállapítható (II. 964.; hasonlóan: 5308/1927.; lényegileg azonos: I!. 265.). A r. t. igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai az ellenőrzési kötelesség megszegéséből kifolyóan a hitelezőkkel szemben kártérítésre az esetben kötelezhetők, ha a károsító visszaélésekről tudtak, vagy azokról az őket terhelő fokozottabb gondosság mellett tudhattak s ezeket megakadályozni elmulasztották. A hamis mérlegek és számadások aláírása rosszhiszeműség vagy gondatlanság nélkül még nem állapítja meg az ellenőrzés körüli vétkességet (C. IV. 4974/1918. H. D. XIII. 9.). Az évi mérleg hamis összeállítása elegendő alap a r. t-i igazgatónak a Kt. 189. §. 2. bek. alapján való felelősségre vonására (II. 265.). S ezen a felmentvény megadása sem változtat. A K. T. 189. 2. bek. alapján a csőd befejezte előtt meg* indítható a kártérítési kereset a vétkes igazgató ellen, mert a csőd formájában vezetett általános végrehajtás egymagában kétségessé teszi a hitelező követelésének behajtását, időbelileg pedig elodázza. Amennyiben az igazgató a hitelező követelését kielégíti, a csődbejelentésben bejelentett követeléssel érvényesíthetőigények a fizető igazgatóra szálkának át (II. 265.). A K. T. 189. :§-,ának abból a rendelkezéséből, amely szerint a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedésével kárt okozó igazgatósági tag kártérítési felelősségét egész általánosságban »a károsulttak szemben állapítja meg, önként következik, hogy a vétkes igazgatósági tag ellen, közgyűlési határozat nélkül is, saját jogán akár a károsult részvényes, akár a r. t. hitelezője keresettel felléphet. Az igazgatósági tagnak ezt a felelősségét nem szünteti meg az a körülmény sem, hogy a törvénynyel, vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedés közgyűlési határozaton alapszik; valamint ebből a szempontbői közömbös az ls, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak a felmentvényt a számadásokra és mérlegekre vonatkozóan megadta, mert ez a körülmény csak a részvénytársaság és az igazgatóság közti jogviszonyban bír jelentőséggel, ellenben a részvényes, avagy hitelező körtérítési igényére egymagában befolyást nem gyakorol (I. 1138.). A K. T. 189. §-aban szabályozott kereset nemcsak a rész-