Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
86 — Részvénytársaság — bizottság. — Végrh. biz. és igazgatóság viszonya és számaránya. — Végrehajtóbizottság szabálytalan választása. — Végrh. biz. tag cégjegyzési joga. — Végrh. biz. tag díjazása. — lg. tag jutalmazása közgy. hatáskörébe tartozik. — Közgyűlési elnök. — Érdekelt egyé.x ig. tagsága. — lg. tag cégjegyzési jogosultság nélkül. — Majoritásképviselőjének képviseleti joga. — lg. tag ellenőrzési kötelessége, lg. tag felelőssége. — Kártérítési kereset csőd előtt. — Felelősség felmentés dacára. — Felelősség hitelezőkkel szemben. —• lg. tag lemondása. — Ügyv. igazgató, cégvezető, alkalmazott ügyletkötési joga. — Mérleg hirlapi közzététele. — Felügy. bizottság jelentése. — Mérleg tartalma. A bírói gyakorlat a K. T-nek az igazgatóság és felügyelő'bizottságról szóló fejezetét lényegesen módosította és kiegészítette. Elegendő etekintetben a végrehajtóbizottságra vonatkozó jogszabályokra, az igazgatósági tagok felelősségét (K. T. 189. '§.) tárgyaló ítéletekre s az igazgatóság szervezetében változtatást parancsoló rendelkezésekre (nem állhat csupa külföldiből) reáutalmmk. A K. T. 182. §-a hallgat a tekintetben, hogy az igazgatóság tagjainak milyen honosoknak kell lenniök. Bár a gyakorlat világosan látja, hogy e törvényhely hallgatása folytán tisztán külföldiekből is megalakítható volna tehát az igazgatóság, mégis jogpolitikai szempontoktól vezettetve kiegészíti a törvényt: Való az, hogy a K. T. az igazgatóság, vagy felügyelőbizottság szenvedő választó képességére nézve a honosság, vagy lakhelyet illetőleg egyáltalában, tehát megszorító irányban nem tartalmaz intézkedést. A háború után megváltozott viszonyok között a K. T. azon álláspontja, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság szenvedő választóképességére nézve tiltó szabályokat nem állított fel és etekintetben az alapszabályoknak teljes szabadságot engedett, a hatóságok ellenőrzési jogát és a társasággal érintkezésbe jövő harmadik személyek jogos érdekét veszélyezteti, mert ha az igazgatóság és felügyelőbizottság csak külföldi honosokból áll a hatóságok a törvénynek az igazgatóság és felügyelőbizottság felelősségére megállapított szabályainak a mai viszonyok közöct nem tudnának <— vagy csak nagy nehézségek árán — érvényt szerezni. Ezek alapján a kir. ítélőtábla álláspontja szerint a kir. törvényszéknek az a gyakorlata, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság nem állhat csupán külföldi honosokból a jelen viszonyok között a K. T. érvénye szempontjából indokolt (III. 121.). Az természetszerűleg nem akadály, hogy külföldi és külföldön székelő tagja legyen az igazgatóságnak, mert a társaság ügyeinek intézése nem szükségképen kívánja meg a székhelyen,, vagy annak közelében való állandó tartózkodást, mert az ügy-