Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Közgyűlés — 83 *bennök rejlő tagsági, azaz ezek körén belül a közgyűlési, megtámadó és üzletkezelés ellenőrzési, valamint a vagyoni jogok ^egységes átruházásáról van szó, hanem a szerződő felek között csak oly megállapodás köttetett, amely a tárgyául szolgáló részvények tekintetében a tulajdont a felperes és a vele szindikátusban lévő társasági tagok részére fenntartja, de a rész vény tulaj-i donban rejlő és attól el nem választható teljes és kizárólagosi jogi 'hatalmat csak bizonyos, a fentebb megjelölt vonatkozásokés célból ruházza át az alperesekre, ami pedig — mint a részvényjog alapelveivel ellenkező megegyezés — figyelemmel a K. T. 164. §.-ának első bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre is, hogy a részvények a tulajdonosokra nézve mindég oszthatatlanoknak tekintendők, egész terjedelmében törvényes tilalomba ütközik (II. 991.). Maga a zálogbaadás természetesen érvényes jogügylet. S ha a zálogbavételnél szerződő felek a zálogbaadót a részvényesi, jogok gyakorlásából ki nem zárták, úgy a fenti tételek helyes alkalmazásával a közgyűlési határozat nem támadható meg. A megtámadásra alap ily esetben akkor származhat, ha a zálogtartó a zálogbaadó részvényesi joga gyakorlása érdekében a letételt •elmulasztja (K. J. 1929. 281. old.). Ha az álaptőke felemelését tárgyazó közgyűlési határozat azt is tartalmazza, hogy a közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot arra, hogy az új részvényeket, vagy azoknak egy részét tetszés szerinti időben értékesítse, — a részvényekből akkor és annyit bocsásson ki, amikor és amennyit jónak lát és az alapszabályoknak az alaptőke nagyságát meghatározó rendelkezését ekként tetszése szerint módosítsa és tüntesse fel a cégjegyzékben, ily közgyűlési határozat ,mint a K. T. 179. §.-ába ütköző sikerrel megtámadható (H. T. 1926. 17. old.). Ha az alapszabályok szerint a tartalékalap a rendkivüli veszteségek fedezésére s a rendkivüli leírások pótlására szolgál és az évi tiszta nyereségnek meghatározott minimális százaléka csatolandó a tartalékalaphoz mindaddig, amíg annak összege az alaptőke felerészének összegét el nem éri, abban az esetben, alapszabály változtatás nélkül a közgyűlés új tartalékalapot semmiféle rendkivüli veszteség fedezésére nem létesíthet (H .D. 1924. 41. .old.). Az alábbi határozatokból kitűnőleg a bírói gyakorlat a K. T. 179. §-át sok vonatkozásban módosította. Egyszersmind érdekesen mutatják a contra legem gyakorlat kialakulásának útját is. Előbb kiegészíti a törvényt, majd módosítja, végül megváltoztatja. Nem ütközik a K. T. 179. §. ut. bek.-ébe az »X-i Otthon r. t.« cégszövegének »X-i Építő és Kereskedelmi r. t.«-ra való •változtatása , mert a módosított cégszöveg a vállalatnak a Ter6*