Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Részvényesek jogviszonyai — 75 jogok és kötelezettségek nem a fiókot, hanem magát a részvénytársaságot illetik, tehát azok alanya maga a részvénytársaság, következéskép a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mondta ki, hogy a felperes nem utasítható el keresetével azért, mert nem az ügyletet kötő fiók, hanem maga a részvénytársaság ellen lépett fel (II. 739.). Az ügyletkötő fiók nem perfél, hanem csak a r. t. (K. J. 1928. 71. old.). Önnálló ügyletkötésre azonban jogosult (H. D. 1928. 19. old.). Külföldi r. t. belföldi képviselősége által tett jognyilatkozat a belföldi képviselőség törvényes jogkörénél fogva akkor is kötelezi a külföldi r. t.-ot, ha az igazgatóság szándékával ellentétes (H. D. 1928. 57. old.). II. A részvényesek jogviszonyai. Részvényesek jogai. — Részvényesek megállapodása jogutódokra kihatólag. — Részvényes szavazata saját ügyében. — Részvényes osztalék joga. — Részvényes szavazati joga. — Strohmann. —> Ki jogosult a K. T. 174. §-a alapján megtámadásra. — Részvényesek alakszerűség nélküli összejövetele. —• K. T. 174. §. alapján indított kereset tárgya. —• Ki ellen indítandó ? — Megsemmisítő ítélet hatálya. —• Megtámadási esetek. — Perenkívüli megtámadás. -— Megtámadási kereset összekapcsolása megállapítási vagy teljesítési keresettel. A részvényes attól a jogától, hogy a közgyűlésen megjelenhessen, felszólalhasson és indítványokat tehessen, meg nem fo:-ztható. Érvénytelen tehát az alapszabályoknak amaz intézkedése, amely ezt a jogot a részvények: bizonyos számának birtokától, vagy attól teszi függővé, hogy a részvénykönyvbe való bevezetésétől a közgyűlés napjáig bizonyos idő már eltelt (C. IV. 4363/ 1924.). Közömbös, hogy a részvényes szavazata a döntést nem befolyásolhatta volna (C. IV. 4363/1924; mindkét hat. Kovács. M. II. 46.). A részvényesek oly megállapodása, mely őket jogutódaikra is kötelezően abban korlátozza, hogy szavazójogukat szabadon gyakorolják, a részvényest tagsági jogától fosztja meg és ezért törvénybe ütközik (H. T. 1927. 34. old.). A K. T. 156. §. ut. bek.-ében szabályozott speciális eseten kivül is, a K. T. 1. §.-a alapján az ált. magánjogban s a kir. Kúria állandó gyakorlatában gyökeredző szabály az, hogy a részvényes nem bir szavazati joggal oly ügyben, amely a saját magával létesítendő jogügyletre vonatkozik (K. J. 1927. 37. old.). Nem szavazhatnak az igazgatóság v. felügyelőbiz. tagjai oly kérdésben, amelyben saját jogaik vagy kötelezettségeik tekintetében érdekelve vannak (C. IV. 388/1914.). Ellenben az igaz-