Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Végkielégítés — 45: felmondási idő érvénytelen ugyan, de a felek megrövidítési szán­dékára való tekintettel, két évnél rövidebb ideig tartó szolgálat esetén 3 hónapnál több nem illeti (IV. 634.). Kórházi főorvost, aki osztályos főorvos, a Zander intézetet vezeti, egy évi felmondási idő illeti meg, amin nem változtat az a körülmény, hogy adminisztrativ tekintetben a kórházigazgatónak van alárendelve (I. 1947.); 1. azonban 42. sz. döntvény, mely­nek figyelembevételével az itélet helytállósága ma már kétes. Alapítványi ügyészt és bankügyészt egy évi felmondás illet meg más megállapodás hiányában az állandó bírói gyakorlat szerint (I. 1046., II. 801.; 1. még 42. sz. jogegységi döntvény indokolása és ott hivatkozott P .H. T. 143. és 144. sz. határoz­zatok.). Közjegyzőhelyettes a fontosabb teendőkkel megbízott a'kal­mazottak közé tartozik s hat havi felmondási idő illeti (I. 1986.). Az ügyvéd és irodai alkalmazottai között fennálló jogviszony tekintetében a magánjog általános szabályai az irányadók. Külön megállapodás hiányában közöttük a határozatlan időre szóló alkalmaztatás csak megfelelő felmondási idővel szüntethető meg. Az olyan ügyvédi alkalmazottat, aki maga is ügyvédi oklevéllel' bír, aki a főnököt helyettesíti s az iroda többi alkalmazottai felett áll, mint irodavezetőt hat havi felmondási idő illeti. Egy év, amely a gyakorlat értelmében jogtanácsosokat, bankügyészeket, jogügyi osztályvezetőket, stb. illet, őket azért nem illeti, mert rendszerinft B már a jogviszony természetéből folyóan is a reájuk bízott ügyeket csak a főnökügyvéd utasításai értelmében s annak, személyes felelőssége mellett bonyolítják le (III. 970.). i) Végkielégítés. Felmondási idő beszámítása szolgálati időbe. A Kúria jogegységi tanácsának 41. sz. polgári döntvénye: Kereskedősegédeknek és az ipari vagy kereskedelmi vállalatok tiszt­viselőinek szolgálati viszonyait szabályozó 1910/1920. M. E. sz, rend. 2. §.-ának 2. bekezdésében meghatározott hosszabb fel­mondási idő megállapítása szempontjából a felmondás időpont­jáig eltelt szolgálati időhöz a felmondás időtartamát abban az esetben sem kell hozzászámítani, ha a szolgálati viszonyt felmonr dással a munkaadó szünteti meg (IV. 238 ). Ha azonban a fel­mondás korábban gyakoroltatott mint amikor az gyakorolható lett volna (a hó elejére, a hó vége helyett) ezt a korábbi időtartamot a kedvezményes hosszabb felmondási idő megállapítására irányadó, szolgálati időbe ke kell számítáni (IV. 882.). Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 2. §.-a azt mondja ki, hogy a felmondási idő két évi, vagy ezt meghaladó szolgálat esetén három, illetve hat hónap. A rendelet e szakaszának kétségkívül ez a helyes értelme, hogy a felmondási idő tartama tekintetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom