Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Megszüntetési ok közlése — 33 szolgálati viszony azonnali hatályú felbontása esetén a munka­adóval mindazon okokat közölni tartozik, amelyekre a szerződés felbontásának jogát alapítani kívánja és a nyomban fel nem hozott okok a perben utólag már nem érvényesíthetők. (IV. 603.); illetve csak az esetben érvényesíthetők, ha azok a szolgálati viszony felbontása után jutottak a felbontó fél tudomására. (P. H. T. V. 786. és 787.). A »demoralizáló« viselkedésre és a »kocsmai hangra« utaló felmondó-levél oly tartalmú, amely felperest az elbocsájtási okok felől kellőkép tájékoztatta s amely az elbocsájtási levelek tekin­tetében támasztható méltányos követelményeknek megfelel. (II. 864.). Az azonnali közlés kötelességének a saját számlára jogo­sulatlanul előleget felvevő főkönyvelővel szemben akkor tesz ele­get a r. t. igazgatósága, ha a közlést a felügyelőbizottság ülése után azonnal eszközli, mert a felügyelőbizottság a köteles ellen­őrzés gyakorlásában nem mellőzhette a könyvvezető titkos szám­láinak leggondosabb figyelemmel kisérését. (I. 1414.). E hatá­rozatban az az álláspont jut kifejezésre, hogy a szerződő fél el­veszti a rögtöni hatályú felbontáshoz való jogát, ha nem él vele akkor, amikor a rendes gondossággal arról tudomást szerezhe­tett, habár tényleg nem szerzett. Az azonnali közlés kötelességét mérsékli a fél azon joga, hogy értesülése után azok valóságáról az elbocsájtás előtt meg­győződést szerezni jogosult. (II. 31.). Jogi személynél az előz­mények felderítése, — az ügy letárgyalására és döntés végett rövi­debb időtartamra (öt nap) szükség van. (II. 1162.). Egyébként sem értelmezhető e jogszabály akként, hogy ha a szerződésszegés több oly intézkedés által követtetik el, melyek megváltoztathatók s amely külön-külön időben tett intézkedések együttes eredménye állapítja meg a szerződésszegést, a jogviszony megszüntetésére jogosított fél, különösen ha az egyes intézkedések ellen kellő idő­ben tiltakozott és azok megváltoztatását kérte is, a szolgálati vi­szony megszüntetésének az okául az összes intézkedéseket jog­hatályosan ne érvényesíthesse, habár az egyes intézkedések ellen emelt tiltakozásai eredményre nem vezettek is, — feltéve, hogyha az utoljára tudomására jutott intézkedés után a szolgálati viszony megszüntetési jogával kellő időben él. (II. 91.). Ha a munkaadó az alkalmazott ellen folyó rendőri nyomo­zás, majd fegyelmi eljárás eredményét bevárja, az ezt rögtöni hatállyal követő felmondás nem késett el. (II. 264.). Az a körülmény, hogy a felperes az alperesnél néhány napig szolgálatot teljesített az azonnali hatályú elbocsájtás közlését köve­tőleg, az elbocsájtás jogkövetkezményét nem szüntette meg, mert felperesnek a felmondás fenntartás nélküli elfogadását köve­tőleg további szolgálata csak azon Ígérete alapján vétetett igénybe, Dr Nagy Dezső Bélint és Dr. Huppert Leó : Döntvénytér Hiteliog 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom