Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

30 — Felbontás azonnali hatállyal — okokból a szolgálati viszonyt késedelem nélkül felbontja, de alkalmazottját nem azonnal távolítja el, hanem annak a távozásra méltányosságból megfelelő időt enged, az azonnali elbocsájtásból eredő jogait csak akkor veszti el, ha az említett magatartásából megbocsájtásra és a felmondás nélküli elbocsájtástól való elállási szándékára lehet következtetni. (II. 1683.). A munkás, aki a munka abbahagyásával való fenyegetés útján kívánja a munkabér felemelését elérni, (időszaki gazdasági munkáról van szó) szerződésszegő. Ha a munkaadó a kényszerhelyzet folytán időlegesen felemeli a bért, ez a szerződésszegésen nem változtat s a munkaadó azon idő elteltével, melyre a bérfelemelést vállalta, a szerződésszegés ténye alapján rögtöni hatállyal elbocsáthatja a munkást még akkor is, ha az eredeti munkabér alapján hajlandó volna is tovább dolgozni (III. 130.). A harmincadhivatali utasítás alapján elmozdításra ítélt szeszgyári vezető az I. T. 94. §. e) p-ja alapján azonnali hatállyal' elbocsájtható. (M. T. 1930. 66. old. Kéles összeáll.). Hasonló az eset, ha a kéményseprő üzletvezetőjét a közig, hatóság a munkától eltiltja, vagy külföldi alkalmazott tartózkodási engedélyét elvonja (1. u. o.). Az alkalmaztatási szerződésnek a cég jóhírnevét, tekintélyét, üzleti érdekét védő, a szerződési szabadság elvéből kifolyólag a szolgálatadó által szabadon kiköthetett feltételei a szolgálati jogviszony elbírálásánál — még a törvényben megállapított elbocsájtási ok kimerítő tényálladékának teljes fennforgása hiányában is — irányadóul kell, hogy szolgáljanak. Amikor tehát a cég osztályvezetője az alkalmaztatási feltételek tilalma ellenére a cég egyik szállítójának cégvezetőjétől kölcsönt kért, — még ha ezt a régi ismeretségre tekintettel kérte és kapta is, a főnök a tudomás raj utást követő napon neld az I. T. 94. §. g) pontja alapján rögtöni hatállyal felmondhatott. (M. T. 1930. 69. old. Kéler összeáll.). A felmondási időtartam tekintetében a szerződő felek között felmerült vita nem tekinthető a szerződéses kötelezettségnek a munkaadó részéről való olyan megszegésnek, amely az alkalmazottat az i884:XVII. t.-c. 95. §-ának b) p-ja alapján felmondás nélkül azonnali kilépésre jogosítaná. (P. H. T. V. köt. 789. sz.). A biztosítási tisztviselő állása elhagyásának okául a munkaadójához intézett levelében azt hozta fel, hogy a munkaadó nem méltányolta eddigi működését s hogy a munkaadót ért hirlapi támadások folytán nem lehet kellő üzleti eredményt elérni. A felmondási időre járó járandóságok iránt indított perben a magánalkalmazott bizonyítani kívánja, hogy levelének fenti általános megjegyzéseit utóbb az igazgacóság előtt szóval részletezte s bizonyítani kívánja a szóval részletezett okok valódiságát. A fellebbezési bíróság nem foganatosítja a bizonyítást. A Kúria az