Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

28 — Szolgálati viszony 'felbontása — határozott időre egyszer vagy több ízben is meghosszabbítsák. Megtörténhetik azonban, hogy a munkaadó azzal a határozott célzattal köt határozott időre szóló szerződést, hogy szabaduljon azoktól a szolgáltatásoktól, amelyekre határozatlan időre kötött szerződés esetén az 1919/1920. M. E. sz. rend. alapján — ellenkező szerződési kikötés esetén is — kötelezve van. Ily visszaélés megállapítására csak akkor van alap, ha jogsérelem okozása is megállapítható (III. 122.). A jogsérelem nézetünk szerint mindég megállapítható, mert a felmondási időre vonatkozó cogens szabályok ilyenkor mindég kijátszatnak. A kikötésnek kijátszásra irányuló volta inkább az, ami igazolandó tekintet nélkül a jogsérelemre. Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 23. >§-a nem zárja ki, hogy /a felek a szolgálati viszony felbontásakor a 2. §-nak a lemondás alakszerűségére vonatkozó rendelkezéseitől eltérően állapodjanak meg; érvényes tehát a szóbeli felmondás is, ha azt az alkalma-^ mázott elfogadja, vagy az írásbeli felmondás mellőzését maga kéri. (III. 35.; azonos I. 1449.). Visszavonásig történt alkalmazásnak nem lehet oly hatályt tulajdonítani, hogy annak folytán az alkalmazott bármikor elbocsájtható felmondás nélkül; mert minden alkalmaztatásnak, amely nem meghatározott időre szól, a belső lényege az, hogy az visszavonásig, vagyis addig érvényes, míg azt a felek valamelyike fel nem mondja: a visszavonásig történt alkalmazás úgy bírálandó el. mintha határozatlan időre szóló alkalmazásról van szó (I. 1159.). Hasonlóképen a cég magánfelszámolásának idejére történt szerződtetés az 1910/1920. M. E. sz. rend. 4. §-a alá eső, bizonytalan kifejezéssel megjelölt időtartamú, határozatlan időre szóló alkalmazás (I. 1370.). Ha a felek a szolgálati viszonyt a felmondási idő leteltével folytatják, az eredeti szolgálati viszony határozatlan időtartamra meghosszabbíttatott. (I. 1371.). A munkaadónak az alkalmazottaival szemben fennálló szerződésnek az alkalmazottak terhére irányuló jövőbeli módosításáról az alkalmazottak a szerződési szabadság elvéből kifolyólag szabadon folytathatnak egymással megbeszéléseket és a munkaadó az alkalmazottnak oly magatartását, mellyel munkatársait valamely irányban szóval befolyásolni, meggyőzni kívánja, — kifogás tárgyává jogszerűen nem teheti. (II. 421.). Alperesi szövetkezet a felperest, mint bizalmi emberét, üzletvezetői minőségben az érdekeltségéhez tartozó egyik vidéki részvénytársasághoz delegálta. Amidőn később az alperes ottani részvényérdekeltségét egy a felperes közreműködésével alakult szindikátus szerezte meg, a felperes továbbra is a vidéki részvénytársaság szolgálatában maradt meg, három évvel később azonban az alperesi szövetkezettől felmondási illetményeinek meg-