Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
— Versenytilalom — 19 vagy általános korlátolságánál fogva akár az ügyletkötő fél gazdasági tevékenységét és boldogulását lehetetlenné tenné, akár a közérdekkel ellentétben és az egészséges versenylehetőség meghiúsításával bizonyos kizsákmányoló egyeduralmat teremtene (I. 438.). A versenytilalom szerződésszerű kikötésének korlátja az, hogy az valakit foglalkozásának gyakorlásában a közérdek, valamint a tilalmat kikötő egyén gazdasági érdeke szempontjából fenforgó komoly indok nélkül súlyosan, méltánytalanul, vagy túlságosan ne gátoljon (H. T. 1929. 29. old.). Az egész Budapest területére időbeli korlát nélkül üzletátruházással kapcsolatban kikötött versenytilalmat a Kúria az iparszabadság elvébe ütközőnek nyilvánította; fenntartotta azonban 3 évre s a főváros egy közigazgatási kerületére korlátolva (I. 1922.). Amikor szolgálati szerződésben az köttetett ki, hogy az alkalmazott a munkaadó üzletének helyén két éven át »hasonló üzletben« alkalmazást nem vállal, a Kúria a hasonlóság elbírálásánál szabályként azt állította fel, hogy melyek azok a főcikkek -amelyek a kérdéses üzletekben eladásra kerülnek, mert az üzlet eredeti rendeltetésének jellegét a főcikk adja meg. Ha tehát az egyik üzletnek a főcikke textil-áru volt s a másiké bőrkereskedés, azonban a versenyüzlet mellékesen textillel is foglalkozott, de akként, hogy eredeti rendeltetésszerű jellege a bőrüzletnek nem változott: nem állapította meg a versenytilalomba ütköző állásvállalást (II. 1577.). Általában a szerződési szabadság elvéből folyólag a versenytilalom kikötése a szolgálati szerződésben kötbér kikötése mellett és indokolás nélkül is jogosult. Feltétele csupán az, hogy időbeli és térbeli határok közé legyen szorítva és megélhetését és boldogulását az alkalmazottnak méltánytalanul ne gátolja. Kiköthető tehát pl., hogy az alkalmazott a szolgálati viszony megszűnte után Magyarország területén (?) meghatározott ideig a munkaadó üzletköréhez hasonló konkurens vállalat üzleti ügyeiben részt nem vehet, sem közvetve, sem közvetlenül konkurens áruk eladásával nem foglalkozhatik (II. 724.). Sütőüzlet átruházásánál az a kikötés, hogy eladó azokkal a vevőkkel, akik az üzletátruházás időpontjában az üzlet vevőköréhez tartoznak, 10 éven át a sütőipar kö:ébe tartozó üzletet nem köthet, 10 évre szóló feltétel nélküli versenytilalmat tartalmaz s vonatkozik és érvényes abban az esetben is, ha a vevők a versenytilalmat vállalt kereskedőnek az üzletkötésre maguk tesznek ajánlatot, vagy ha nem közvetlenül attól lépnek át, kivel szemben a versenytilalom vállaltatott, hanem közben más sütővállalatnál voltak vevők (III. 313.). (L. még versenytilalomra »Szolgálati viszony általában« C. fejezet végén nyugdijjassal szemben kikötött versenytilalomra vonatkozó két határozatot.) 2*