Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

218 — Jogcselekmények megtámadása — gítési alapot el nem vonta, következéskép ezeket meg nem károsította (IV. 517.). A tulajdonjog fenntartására alapított visszakövetelési jog csak úgy érvényesíthető sikerrel, ha az igénylő részéről az előbbi áiiapotba való visszahelyezés is felajánlhatott (K. J. 1927. 164. old.). A tulajdonjog fenntartásával eladott ingóknak a csődbe befolyt értéke iránt folytatott visszakövetelési perben a már megfizetett vételárrészlet az eziránt folytatott viszontkereset folytán megítélendő ugyan, de ebbe a használati díj és az értékcsökkenés beszámítandó (P. H. T. II. köt. 366.). k) Visszteher nélküli ügylet megtámadása. Felek az áruszállítás iránti szerződést felbontják s későbbi közadós eladó az általa korábban felvett s felbontás folytán visszaszolgáltatandó vételár biztosítására zálogjogot enged ingatlanán. A későbbi csődben a tömeggondnok megtámadja a megállapodást, amelyet a Kúria elutasít, mert a közadós és az alperes között a szerződés részbeni felbontására létesült megállapodás nem tekinthető a közadós részéről visszteher nélkül vagy színleges visszteher mellett kötött ügyletnek s ezért a közadósnak ez ügylet megkötésében s annak folytán eszközölt fizetésben jelentkező jogcselekménye a Cst. 28. §-nak 1. p-ja alapján meg nem támadható (II. 22.). Az utóbb vagyonbukottá lett felperesi részvénytársaság az ingatlanára szerzett zálogjogára nem visszteher nélkül engedett az alperesnek alzálogjogot, mert ennek ellenértéke volt az, hogy az alperes az alzálogjog engedélyezésére vonatkozó nyilatkozat átvétele után szállította malmához a hajtóerőt szolgáltató gépeket s ezzel a felperesi részvénytársaságnak az engedett alzálogjogot meghaladó összeg tekintetében fennmaradt jelzálogjoggal biztosított követelésének fedezete értékben emelkedett, azonkívül az alzálogjog engedélyezésének ellenértéke volt a részéről a felperes r. t-nak fizetni kötelezett 3000 aranykorona. A megtámadott alzálogjog-engedéiyezés ezek szerint nem történvén visszteher nélkül vagy színleges visszteher mellett, az a Cst. 28. §-a, nevezetesen annak 1. pontja alapján nem hatálytalanítható (II. 1449.). A vagyonbukott átengedte ingatlanát a községnek annak ellenében, hogy a község mozgóképszínház-engedélyét bukottra ruházta át; ez ügylet tiltott lévén, az ingatlanátruházást a Kúria vissztehernélkülinek minősíti, a megtámadásnak helyt ad s alperes községet arra kötelezi, hogy az ingatlannak a csődtömeg javára értékesítését tűrje (H. D. 1930. 147. old.).