Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

214 — Jogcselekmények megtámadása — i. havában már lejárt s esedékes lett s így az alperesnek az: ügylet kötésekor kielégítéshez már joga volt (II. 356.). b) Kereskedő ellen. A tekintetben, hogy alperes bírt-e tudomással a fizetések megszüntetéséről, közömbös, hogy közadós bejegyzett cég volt-e vagy sem (K. J. 1929. 194. old.). Minthogy a vb. részvénytársaság a kielégítési végrehajtásfoganatosítását eltűrte: helyesen és az állandó bírói joggyaKO:latnak is megfelelően vonta le a bíróság a fizetések megszüntetésének és erről a végrehajtató alperes jogi képviselőjén ?k alperesével egyenlő hatályú tudomásának külsőleg is felismerne.ő tényekben való megnyilvánulását (II. 812.). A fizetéseit megszüntető kereskedőnek az a ténye, hogy az összes hitelezőivel való kiegyezés végett s ekként a csőd elhárítása érdekében egy hitelezője részéről kifejtett tevékenysége ellenértékéül a hitelező részére a többi hitelezőnek jutó egyezségi hányadnál kedvezőbb kielégítést biztosít, a jó erkölcsökbe nem ütközik és csődjogi megtámadás alapjául nem szolgálhat (P. H. T. IV. köt. 684. sz.). c) Csődhitelezők károsodása. Ha a csődhitelezők a közadós jogcselekménye folytán vagyoni hátrányt nem szenvedtek, nem károsodtak, nem lehet helye a megtámadásnak a csődtörvénynek sem 27., sem 28. §-a alapján (I. 2049.; IV. 517., H. D. 1928. 159. old.). A Cst. 29. alapján gyakorolt megtámadásnak nem szolgál elég alapul az, ha a fizetések megszüntetése s a másik félnek erről a körülményről vagy pedig arról való tudomása igazoltatik, hogy a hitelezők teljes kielégítésére az adós vagyona a teljesítés elfogadása esetén már nem elegendő, hanem szükséges az is, hogy az adós a teljesítést a többi hitelező kijátszásának és megkárosításának egyenes s áadékával eszközölje s a teljesítést elfogadó hitelező erről birjon tudomással (K. J. 1930. 100. old.). d) Biztosításszerzés időpontja. Ama jogcselekmény megtámadásánál, amellyel a hitelező biztosítást szerzett, nem a zálogjogi bekebelezés alapját képező okirat keletkezésének, hanem az okirat alapján bejegyzett zálogjog bekebelezésének az időpontja, vagyis a tényleges biztosítékszeizésidőpontja bír döntő súllyal (IV. 1121.). A csőd megtámadási perekben kifejlődött állandó bírói gyakorlat szerint nem támadható meg az olyan jogcselekmény,.