Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

210 — Kényszsregyezség esetre, ha az egyezség létrejön, amely az ő követelését a jogerő hatályával rendezi (I. 1395-)Ha a kényszeradós által indított pertől a később megnyilt csődben a tömeggondnok elállott, e per költségeire a k. e. rendeletnek az adós kényszeregyezségben végzett joghatályos cselekményeire vonatkozó 54. §-a nem alkalmazható, hanem a Cs. T. 9. §-a alkalmazandó, amely szerint az adós által indított per költsége, ha a tömeggondnok a per folytatásától elállott, a csődtömeget, mint tömegtartozás nem terheli (II. 1020.). A k. e. alatt folyó perben adóst csak az egyezség tartalma (egyezségi hányad és fizetési időpont) szerint lehet marasztalni (I. 173)A követelésnek a hitelezők jegyzékébe felvétele és arra azeskü letétele nem perbeli elismerés (C. VII. 8054/1928.). Ellenkező: A k. e. elj. során tett elismerés, bíróság előtti elismerés, mely lényegileg az ítélet anyagi jogerejével van felruházva és kielégítési végrehajtás kérésére jogosít fel. Ez az elismerés csak a szokásos magánjogi alapokon: tévedés, kényszer vagy megtévesztés alapján támadható meg (P. T. J. T. 1929. 122. Old.). 26. Külföldi jog. A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást tárgyazó szabályok' tekintetében a Magyar Állam és az Osztrák Köztársaság között sem nemzetközi szerződés, sem viszonosság nincs. Ennek hiányában az osztrák bíróság megkeresésére az ott létrejött csődönkívüli k. e. alapján a magyar bíróságok a végrehajtást nem rendelhetik el (III. 398.). Abban a kérdésben, hogy a külföldön folyó kényszeregyezségnek mi befolyása van a belföldön ugyanezen adós ellen elrendelendő végrehajtásra, a Kúria arra az álláspontra helyezkedik, hogy a nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában a külföldön, Bécsben, folyamatban lévő eljárás figyelembe nem vehető, tehát a végrehajtás nemcsak az Ausztriában megállapított quóta erejéig, hanem az egész követelés erejéig elrendelendő; elrendelendő továbbá nemcsak a hazánkban, de az osztrák köztársaság területén lévő vagyonra is, a.z osztrák híróság dolga lévén abban dönteni, hogy Ausztria területén mily öszszeg erejéig engedi foganatosítani (II. 1146. Van olyan korábbi időből származó ítélet, (I. 1809.), amely abból indul ki, — tévesen, — hogy Magyarország és Ausztria között viszonosság van s ezért az Ausztriában kötött k. e. joghatályát Magyaro.szág területére is kiterjeszti s kötelezi a magyar hitelezőt, hogy az osztrák egyezségben megállapított quótát elfogadja; ez álláspont ma már túlhaladott.)