Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kényszeregyezség, — 203< hogy az adós cég a quotális tartozásából bármit is megtakarítson, hanem az, hogy az eredeti tartozásnak a quóta által nem fedezett részét fedezze. Ezért a váltókon szereplő egyéb váltóadósoktól befolyt fizetéseket az alperes mindaddig nem tartozott a felperes quotális tartozására fordítani, amig az ilykép befolyt fizetések végösszege a kényszeregyezségi eljárásban felperesnek elengedett tartozást meg nem haladta (IV. 617.; azonosan: IV. 1550, A kényszeregyezségben vállalt készíize-ői kezesség a quota behajtása körüli költségekre — a Kúria VI. 7891/1927. sz. ítéletéből következtethetőíeg — csak akkor terjed ki, ha a kezes abehajtási lépésekről tudott s mégsem fizetett, vagy ha a kezesnek a behajtási lépésekből a követelés részleges behajtása révén tényleges előnye volt. Nézetünk szerint a kényszeradós kezesének kötelezettsége az egyezség tartalmán tul nem terjed; a behajtáskörül az adóssal szemben felmerült költségek jogszabály hijján a hitelezőt s nem a kezest terhelik (így: szegedi Tábla III. 2383/1927.). Ha a fizető kezes javára a magánjog szabályai szerint visszkövetelési jog keletkezik, ez ugyanolyan jogi jellegű lesz, mint a kifizetett követelés volt. Ha tehát a kezes adótartozást elégített ki, a fizetett összeg erejéig előnyösen kielégítendő joga támad a kényszeradós ellen (III. 382.; hasonlóan: Bpesti Tábla VIIL 9303/1927.). A jóváhagyott csődönkivü'i kényszeregyezség folytán csupán a kényszeregyezségi adós szabadul az egyezségben vállalt kötelezettségen túlmenő tartozásai alól, de nem egyúttal az adóssal együtt vagy egyetemlegesen kötelezettek is, s ezért nincs jogi akadálya annak, hogy amikor egy megszűnt közkereseti társaság egyik tagja utóbb kényszeregyezséget kér, — a társasági tartozásokért a társaság feloszlása után is a törvényes elévülési időn belül egyetemleg felelős társtagok valamelyikének tartozása az általa kötött kényszeregyezség következtében csökkenjen, a többi volt társasági tagé pedig ennek ellenére is az eredeti összegben fennmaradjon (III. 82.). 22. Értékesítés (Liquidáció). A 6340/1927. M. E. sz. rend. 4. §.-a szerint az egyezségben ki lehet kötni az adós vagyonának az O. H. E. közbenjöttével történő értékesítését. Ennek közelebbi módozatait az egyezség szövege állapítja meg. Gyakrabban felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja az O. H. E. által foganatba vett értékesítés a hitelező végrehajtási jogát; a bíróságok arra az állás-