Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

- Snpprquota — 11. Szavazás. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazatra jogosult hitelezők szavazata csupán a nem kifogásolt, illetve elismert összeg erejéig veendő számításba (Győri Tábla 1539/1928.).. 12. Külön megegyezés kényszeregyezségben (Superquota). Az 1910/1926. M. E. sz. rend. 29. és 78. szakaszaiban foglaltak a magánegyezség érvénytelenségét és illetőleg annak a semmisségét nem ahhoz a feltételhez kötik, hogy az előnyben részesített hitelező szavazatával hozzájárult-e és mennyiben az egyezséghez, hanem minden körülmények között semmisnek tekinti az olyan megegyezést, amely által az adós vagy más személy a velük megállapodást létesítő hitelezőnek külön előnyöket ígér vagy biztosít (III. 760.). A külön előny nyújtására vonatkozó tilalom csak azon hitelezőkre vonatkozik, akik az egyezségben egyenlő elbánásban részesítendők (Győri Tábla II. 494/1927.). Superquota fedezetére adott váltók visszakövetelhetők, noha alperesnek egyéb (bizományi) viszonyból kifolyólag a váltókövetelés erejéig követelése áll fenn felperes ellen. Az alapon sem tarthatja meg alperes a váltókat, hogy alperes a részletek fizetését elmulasztotta s a követelés feléledt, mert a váltók nem az egyezség, hanem a tiltott s így semmis ügylet fedezetére adattak (II. 1736., hasonlóan: II. 1697.). Az alábbi döntés még a korábbi k. e. R. hatálya alatt kell. Az ott hivatkozott 50. és .62. §. rendelkezéseit az érvényben lévő rendelet 78. és 93. §-ai tartalmazzák: A 4070/1915. M. E. sz. rend. 50. §-ának az a rendelkezése, hogy semmis az adós vagy más személy és egyes hitelezők között létesült oly megegyezés, mely a hitelezőnek külön előnyt biztosít, az adósnak csak a kényszeregyezségi eljárás tartama alatti rendelkező jogát szabályozza. Ez az időszak ugyanis az, amelyben az adósnak abból a célból, hogy vagyonából összes kiváltságos joggal nem bíró hitelezői egyenlő arányban nyerjenek kielégítést, a hitelező egyenlő elbánásának elvét kell szem előtt tartania, míg az egyezségi eljárás befejezését követő időben, esetleg változott vagyoni helyzete szerint, tiltó jogszabály hiányában nincs elzárva attól, hogy valamelyik hitelezőjével addig fennállott kötelezettségét újból, az egyezségtől eltérően szabályozza. A peres felek között a kényszeregyezségi eljárásnak 1926. december 31-én történt befejezetté nyilvánítását követően nem vitásan létrejött attól a megállapodástól tehát, amely szerint