Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

- Óvás — 187 Az a váltóbirtokos, aki nem váltói úton jutott a váltó bir­tokába, az az ellen, illetve az alapügyletből emelhető kifogá­sokat tűrni tartozik, akitől a váltót ilyen módon szerezte meg (III. 365.), ilyen pl. az a váltóbirtokos, aki nem forgatmány útján szerezte meg a váltót, hanem a kibocsátótól a rendelvé­nyes megnevezése tekintetében kitöltetlenül kapott váltóban saját magát nevezte meg rendelvényesként és ez úton szerezte meg a váltó érvényesítéséhez szükséges legitimációt (II. 448., IV. 647.). Ezzel szemben egymagában az a körülmény, hogy a forgatmá­nyos tud arról, hogy az ő előzője a váltóhoz nem váltói úton, hanem egyszerű átadás útján jutott, nem elegendő ahhoz, hogy alapügyletről tudomással nem bíró forgatmányossal szemben az alapügyletből folyó kifogások érvényesíthetők legyenek (IV. 766.). Ha a váltótartozást az egyik váltókötelezett a váltóbirtokos­nál leteszi azzal, hogy a hitelező a váltót a többi kötelezettek ellen érvényesítse, ez lényegileg a váltó beváltását jelenti és a hitelező a váltót beváltónak perindítással megbízott meghatalma­zottjának tekintendő, aki ellen mindazon kifogások felhozhatók, melyek a megbízó ellen emelhetők lettek volna (C. VII. 2029/ 1927. K. J. 1929. 1.). Az érték ki nem szolgáltatása miatt emelt kifogást a kifo­gásoló tartozik bizonyítani (C. VII. 3682/1927. K. J. 1928. 35.). A váltóadósnak az a kifogása, hogy a váltóhitelező a vele kötött bérleti szerződésből neki — a váltóadósnak — járó bérkövetelését visszatartotta s ezáltal a kereseti váltókövetelés kifizettetett, nem beszámítási, hanem oly értelmű, érdemi kifogás, hogy a követelés megszűnt, mert azt a hitelező a tőle a váltói­adósnak járó bérkövetelésbe való beszámítás útján már levo­násba hozta (I. 1180.). Nem érvényesíthető a váltóadós részéről az a kifogás, hogy a váltóhitelezőnek egy másik ügyletből vele szemben fennálló kötelezettségét nem teljesítette s ezért tagadta ő meg a telje­sítést (I. 753.). A bizományos az értesítés késedelmességéből netán elő­állott kár tekintetében felelős lehet, az ezért járó kártérítés ösz­szegét azonban a megbízó a bizományos által a bizományi ügy­letből kifolyólag adott váltó alapján folyamatba tett perben a Vt'. 94. §-ára figyelemmel nem számíthatja be (I. 1221.). 8. óvás. Az óvás szabályszerűen megtörtént, ha az óvatoló közeg az elfogadónak a váltón megjelölt üzlethelyén megkísérelte a bemu­tatást, bár a helyiséget zárva találta és a házmestertől azt az értesítést nyerte, hogy az elfogadó üzlete megszűnt (I. 1937. B. T.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom