Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Magánjogi ügyletek közvetítése — 175 Ha az ügynöknek csupán az egyik féltől van megbízása és ennek érdekében a másik felet felkeresi, ha ennek következtében az ügylet létrejön is, pusztán abból, hogy a másik fél tűri azt, hogy a megbízó fél részére közvetítse az ügyletet, még nem következtethető az, hogy a közvetítést tűrő fél is megbízza a másik fél ügynökét a közvetítéssel. Attól a másik féltől tehát ügynöki díjat nem követelhet s e részben az ügynök, minthogy itt a közvetített ügylet ingatlan adásvétel volt, a K. T. 547. §-ára nem hívatkozhatik (II. 1079.). Hasonlóképen: az egyik ügyletkötő fél megbízása alapján eljáró ügynök a másik ügyletkötő féltől csak külön megállapodás alapján követelhet jutalékot (III. 183.), de ha a másik félnek, akitől az ügynök díjazást kötött ki, vagy erre vonatkozó ígéretet elfogad, érdeke az ügynök megbízójának érdekével ellentétes, a bizalmi viszonyon alapuló hűséget sérti, minélfogva ily kötelezettségvállalásból az ő részére bírói úton érvényesíthető követelés nem keletkezik (Gy. T. II. 282/ 1929. H. T. 1929. 137.). A jutalék a közvetítőt ellenkező megállapodás hiányában az ügylet meghiúsulása esetén is megilleti, ha és amennyiben a közvetítő a szerződésszerű feltételeknek és a megbízó érdekeinek megfelelő ügylet megköthetésére kellő alkalmat nyújtott, azonban az ügylet megkötése az ő akaratán kivül álló okból nem következhetik be. Ha tehát a megbízó a szerződés végleges megkötését egy harmadik hozzájárulásától nem a megbízás adásakor, hanem csupán a közvetítés befejezésekor tette függővé, a közvetítőt a jutalék ezen utólag felállított feltétel bekövetkezésétől függetlenül megilleti (II. 677.). Határozott vételár melletti eladás közvetítésére szóló megbízás esetén közvetítési díj nem igényelhető, amennyiben alacsonyabb vételár éretett el, hacsak az nem nyilván a megbízó hibájára vezethető vissza. Nincs oly jogszabály, mely előirná, hogy ilyen megbízás esetén a megbízó eladó az ügynök jelenlétében köteles a vevőjelölttel tárgyalni, vagy hogy az ügynököt a vételi ügylet megkötése előtt értesíteni tartoznék arról, hogy a vevő nem hajlandó azt a vételárat megadni, amelyről a megbízó és az ügynök között szó volt (C. VII. 7317/1928. K. J. 1929. 268.). Ha a közvetítésre szóló megbízás határidőhöz van kötve, a jutalék csak abban az esetben követelhető, ha az ügylet létrehozása a határidőn belül, vagyis a megbízás hatályban léte alatt megtörténik (III. 183.). A közvetítői díj követelhetésének nem feltétele az, hogy az ügylet a közvetítőnek minden irányban való állandó tevékenysége folytán jöjjön létre. Ezért magában véve az a körülmény, hogy a munkáját egyébként a közvetítői díj igénylésére jogosító módon elvégzett közvetítőn kivül az ingatlant mások is ajánlották az ügyletkötő feleknek, az ügynököt a közvetítői díj követelheté-