Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Életbiztosítás — 171 II. FEJEZET. Életbiztosítás. Ha a biztosító a kötvényt az ügylet lényeges feltétele tekintetében az ajánlattól eltérően vagy megállapodás ellenesen töltötte ki, ez új ajánlatnak tekintendő, amelyet, ha az ajánlattevő el nem fogad, egyező akarat hiányában a felek között a jogügylet érvényesen létre nem jött (I. 1004.). Abban az esetben, ha a biztosítási kötvényben az ajánlattal is megegyezően a biztosítási kockázat viselésének kezdő pontját naptár szerűen nem határozzák meg, a biztosító a K. T. ^05. §. 1. pontjának megfelelően is joghatályosan kikötheti, hogy az egyébként már joghatályosan létrejött biztosítási szerződés hatályát veszti, illetve nem létesültnek tekintendő, ha az első időszakra eső díj a kötvény keltétől számítandó határidő alatt tényleg be nem fizettetik (III. 427.). Nincs jogi akadálya az életbiztosítási kötvénynek elhallgatott adatok miatti megtámadása kizárásának. A megtámadhatatlanság kinyilvánításának nemcsak az a jogi következménye, hogy a biztosító a K. T. 474. §-ában a biztosítottra rótt közlési kötelezettségnek szándékos megsértése folytán a 475. §-ban neki megadott megtámadási jogról lemondott, hanem abból arra is következtetés vonható, hogy a biztosító, azokról a körülményekről, amelyeket a kockázat elvállalása szempontjából fontosaknak tartott, a biztosított adataira való tekintet nélkül maga kivánt meggyőződést szerezni s a kockázat eshetőségeinek elbirálását a maga mérlegelésétől tette függővé. Ha tehát a biztosítás öngyilkosság esetére is szólt, a biztosító nem hivatkozhatik arra, hogy a biztosított anyagi zavarai miatt az öngyilkosságot már a biztosítás idején elhatározta és ezeket az öngyilkosságra okot adó anyagi zavarait elhallgatta, mert a fentiekre tekintettel a szerződés hatályosságának megtámadása alapjául, ebben az esetben csupán a biztosított csalása szolgálhatna. A valótlan előadás és tudatos elhallgatás azonban egymagában — a büntető jogi beszámítás kérdésétől el is tekintve — még csalást nem képez. A csalás megállapíthatásának mellőzhetetlen előfeltétele ugyanis a valótlanul nyilatkozó, vagy a nyilatkozattételt elmulasztó félnek oly ténye, amely a való tényállítás kiderítését a biztosítóra nézve lehetetlenné teszi vagy legalább is lényegesen megnehezíti. Az anyagi zavar azonban ily ténynek nem minősíthető és ennek fennállása esetén sem vonható következtetés arra, hogy a biztosított az öngyilkosságot már a biztosítási szerződés kötésekor elhatározta. Nem hivatkozhatik a biztosító arra sem, hogy a biztosítási összeg érvényesítése a