Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— A biztosítási szerződés effektuálása kár esetén — 169 hátik a folyószámlakövetelések tekintetében fennálló jogszabályokra (II. 1534-)• 3. A biztosítási szerződés effektuálása kár esetén. A K. T. 481. §-ának rendelkezéséhez képest, a kárnak bírói szemle útján való megállapítása csak akkor foghat helyet, ha a felek a kár megállapítása módját illetően másként meg nem állapodnak. Ha tehát a biztosítási feltételek szerint a kár összegét a felek által választott tagokból álló szakértő bizottság vok hivatva megállapítani és a kár megállapítása ily módon meg is történt, ez kizárja a kárnak utóbb bírói szemle utján leendő megállapíthatását, ha csak a biztosított nem igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben résztvett szakértők, akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt (II. 1533-.). A K. T. 466. §-a szerint, ha a biztosítási ügyletet harmadik személy érdekében kötik, a szerződésben világosan kiteendő, hogy a biztosítottnak a lehető kár által érdekelt kötvénybirtokos tekintetik. Ennek hiján, vagyis ha az ellenkezője a szerződésből ki nem tűnik, az ügylet a szerződő fél érdekében kötöttnek tekirítetik. Ha tehát a tulajdonjogfentartással eladott autóra vonatkozó biztosítási szerződést a vevő köti meg anélkül, hogy a kötvény az előbbi kitételt tartalmazná s a vételi ügylettől való kölcsönös elállás folytán a vevőnek az autóhoz való érdeke megszűnt, a biztosítási szerződés a K. T. 485. §. 5. pontja alapján hatályát vesztette s az eladó, mint a biztosítási ügyleten kívül álló harmadik személy annak alapján jogokat nem támaszthat s e részben nem hivatkozhatik a K. T. 484. §-ának a tulajdonjogátruházással kapcsolatos rendelkezéseire sem. Minthogy továbbá a biztosítási szerződés a szerződő fél érdekének megszűntével hatályát vesztette, az eladó a vevő engedménye alapján sem léphet fel, mert hatályvesztett ügylet alapján semmiféle igény nem érvényesíthető (II. 1564.). Ha a kárt a biztosított földtulajdonos bérlőjének használatában lévő, de a tulajdonos által adott és az ő gépésze által kezelt lokomotív kipattant szikrája okozta s a biztosító ezt a kárt a földtulajdonosnak megtéríti, a K. T. 483. §-ában szabályozott törvényes engedmény alapján — hacsak a bérlőt vétkesség vagy mulasztás nem terheli — a haszonbérlő ellen nem fordulhat, mert ezen törvényes engedménynél fogva a biztosító a biztosítottnak a kár tekintetében egy harmadik személy el'e'i megillető jogaiba lép. A kereseti igényhez való jog- ebben az esetüen csak akkor volna megállapítható, ha a biztosított irályában a bérlő objektív kártérítési kötelezettséggel volna terhelhető, vagy ha a tűz keletkezése s illetve a biztosított