Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Eladó késedelme — 155 sága indokolta és szükségessé tette, az eladó a teljesítés helyett az árkülönbözet megfizetését követelheti (III. 143.)A nyilvános árverésen történt eladás a fizetéssel késedelmes vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha azt az eladó szükségtelen késedelem nélkül eszközölteti. A vevő kérelme nélkül feleslegesen felajánlott utólagos teljesítési határidő után foganatosított árverés pedig elkésettnek tekintendő (I. 794.). A késedelmes vevő terhére a K. T. 352. §-a alapján megtartott árverésen igénybevett ügyvédi jogsegély költsége a hivatkozott szakasz értelmében az indokoltan felmerült kiadások körén kívül nem esik s így az eladó azt a késedelmes vevő terhére felszámíthatja (II. 396.). Minthogy a K. T. szabályai csak kereskedelmi ügyletekre alkalmazandók, ha a két gazda között gépvételre vonatkozóan kötött szerződés szerint a vevőt késedelme esetén az eladó javára közelebbi körülirás nélkül megállapított kártérítő kötelezettség terheli, ennek mértéke csakis az előbbi állapot helyreállításáig felmerült károk, nevezetesen a fuvarköltségek megtérítésére terjed ki, nem terjed ki ellenben a gépeknek az alperes terhére történt eladásából felmerült költségekre és a vételárkülönbözetre (IV. 364.). b) Eladó késedelme. A vevő az árú átvétele után a szállítási késedelemből eredő bármely kárának megtérítését csak abban az esetben igényelheti, ha ebbeli igényét az átvételkor kifejezetten fentartotta (IL 1026.), s igy ha a vevő az elkésetten szállított árút jogfentartás nélkül átvette, az elkésett szállításból a késedelmes eladóval szemben semmiféle igényt nem támaszthat (II. 1629.). Nem követelhet kártérítést a vevő oly esetben, midőn az ügylettől való elállást választotta (C. IV. 2836/1927. K. J. 1928. 17.). Minthogy az eladó nem tudta a vevőnek a megvett autó forgalmi engedélyét átadni, a vevő a ius variandi alapján halmozottan perel az ügylet hatálytalanítása, vételárfizetés, továbbá kártérítés iránt. A per folyamán az autó átírása megtörtént. A Kúria nem honorálja az eladónak azt a kifogását, hogy a vevő az ügylet hatálytalanításának követelésével választási jogát kimerítette, mert a per folyamán megváltozott helyzetre tekintettel állott el ettől a követelésétől és tartotta fenn csupán kárkövetelését, tehát azzal, hogy eredetileg a hatálytalanítást is halmozottan keresetbe vette, választási jogát a kárkövetelési jog érvényesítését kizáró módonkinem merítette (I. 1807.). A választási jog t. i. csak akker tekinthető kimerítettnek, ha semmi kétség sem forog fenn aziránt, hogy a vevő az egyik joggal ugy kívánt élni, hogy a többi joggal