Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Teljesítés — restitució in integrumnak pedig, ha a kölcsönös szolgáltatások a lelek kezén már nincsenek meg, oly módon kell megtörténnie, hogy azok átadásukkori értékük számbavételével állítandók egymással szembe (I. 244.). Az előbbeni állapot helyreállítása csakúgy történik meg, ha a visszatérítésre kötelezett a kapott összeget abban az értékben téríti vissza, amilyen értékben kapta. Ezért turpis causa esetén is helye van valorizációnak (I. 158.).. A pénzromlás veszélye ennek folytán a visszatérítésre kötelezettfelet terheli (C. IV. 7850/1925/ H. T. 1927. 57.). Mindkét felet terhelő turpitudo esetén a teljesített szolgáltatás nem feltétlenül, hanem csak annyiban követelhető vissza,, amennyiben az eset körülményeire tekintettel a méltányosság ezt kivánja (II. 879, 966.), vagy ha az egyik fél részéről jogtalan gazdagodás jelentkezik. Ilyen eset állott elő akkor, amikor felperes és alperes társaskörök a hazárdjáték továbbfolytatásának biztosítására kötöttek szerződést s felperes a célból I. r. ajpe es ek egy pénzösszeget adott át, melyből azonban II. r. alperes semmit: sem kapott. Ezzel az alperessel szemben a Kúria felperesnek a pénzösszeg visszafizetése iránti keresetét elutasította (III. 1250.).. IV. FEJEZET. A kereskedelmi ügyletek teljesítése. 1. Teljesítés. Mi tekintendő teljesítésnek ? — Lejárat. — Teljesítés ideje. — Teljesítés helye. — Moratórium. • Kétoldalú szerződésnél csak az a fél követelhet teljesítést,, aki maga is kész a szerződés teljesítésére (I. 748.). A kötelem megszűnik, ha a hitelező más szolgáltatást fogad cl teljesítés gyanánt, mint amellyel az adós tartozik, hacsak a hitelező az adóst a felajánlott szolgáltatás meg nem felelő voltáról nem értesíti (III. 448.). A váltó leszámítolása a hitelező javára az adós részéről fizetésnek nem tekinthető, mert a forgató (a hitelező) addig, amíg, a váltó elfogadója — az adós — a váltót ki nem fizeti, a forgatmányosnak felelősséggel tartozik (III. 48.). Ugyancsak nem bír fizetés jellegével a visszvégrehajtási jog veszélyeztetése okából történt bírói letétbehelyezés (I. 334.). Általában bírói letétbehelyezéssel az adós nem tesz eleget kötelezettségének, ha a hitelezőnek fizetéshez van joga (III. 1328.). Takarékpénztári betéti