Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

132 — A kereskedelmi ügyletek megkötése. — körülmények között történnek, amelyekből a felek kötelemváltoztató szándéka épúgy kiderül, mintha kifejezett szerződésváltoztató nyilatkozatot tettek volna (II. 640.). Viszont azonban a szerződés létesítéséhez nem elég egymagában a szerződő felek elhatározásának külsőleg megnyilvánuló megegyezése, hanem ahhoz az is szükséges, hogy a megegyezést előidéző akaratkijelentést belső, öntudattól vezetett szabad és komoly akaratképesség irányítsa. Ezért pl. az ittas állapotban kötött szerződés megtámadható (I. 1995.). Ahhoz, hogy egy harmadik a szerződő felek jogügyletét magáévá tegye, vagyis a jogügyletből folyó jogok és kötelezettségek alanyává váljék, a törvény (így pl. a K. T. 53. és 75. §§-ai) által megengedett kivételektől eltekintve, a felek egyező íikaratnyilvánítása, vagyis szerződése szükséges. E jogszabályból folyóan nem keletkezett jogviszony a tőzsdebizományos és azon remissierjénak felei között, akinek a tőzsdebizományos eltűrte,, hogy akkor, amikor az ő irodájában néha segédkezett, feleit az ő (a tőzsdebizományos) irodájában fogadhassa, az ezekkel kötött ügyleteit könyvébe bevezethesse és azokat nyomtatványain a feleivel elszámolhassa (IV. 280.). Ugyanezen alapon nem tehető felelőssé a kincstár a csendőrosztály gazdasági hivatalának vezetője által — bár a hivatal nevében kiállított nyugtára — felvett kölcsönért, ha a felettes hatóság felhatalmazása hiányzott (IV. 281.). Kötelmi jogunk általában a szerződési szabadság elvén épül fel, ámde a szerződési szabadságnak is vannak korlátai. Ilyen korlát többek között a szerződés egész tartalmának vagy egyes kikötéseinek a jóerkölcsökbe ütköző volta (III. 718.).* A szóbelileg létrejött ügylet lelevelezése során egyik fél sem szabhat új feltételt. Az ilyen szerződésellenes eljárás a másik felet az elállásra jogosítja fel (III. 1249.). Ha azonban az ügyletnek csupán egyes pontjain jött létre (ideiglenes) megállapodás, az még írásba foglalása esetén sem kötelező, ha a felek szándéka szerint egyéb pontokat is megállapodás tárgyává kellett volna tenni, de ily megállapodás létre nem jött (I. 117.). Ha a felek a szerződés érvényét bizonyos alakszerű eljárás betartásától tették függővé, az annak meg nem felelő megegyezésből kötelezettség nem származik (C. IV. 4643/1926. K. J. 91.). Az okiratba fel nem vett szóbeli megállapodás hatályos annyiban, amennyiben az az okirat értelmezésére szolgál és pedig akár az okirat kiállítását megelőzőleg (II. 1627.), akár azzal egyidejűleg jött légyen az létre (II. 390.).** * L. a »Tiltott ügylet«-nél is. * L. ezt a kérdést részletesebben a »Kereskedelmi ügylelek crtelmezésé«-nél.