Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

128 — Zálogjog — meghatározása és körülírása nyomán kétségkívül megállapíthatók. Az engedményező egyébként a részletek tekintetében az enged­ményes részére a szükséghez képest felvilágosítással is tartozik (III. 1194.). Az engedményezésnek egy a jogügyleten kívül álló har­madik személy megbízásából és részére történt elfogadásából ezen harmadik személy és az adós között jogviszony létesül, miért is az az adóst a saját nevében perelheti (IV. 704.). Nincsen akadálya annak sem, hogy az engedményes az átruházott köve­telés behajtását az engedményező jogává és kötelességévé tegye, vagyis ily esetben az engedményező a saját nevében is felléphet felperesként (IV. 232.). Az adós az engedményessel szemben mindazt a kifogást megteheti, amit az engedményezővel szemben felhozhatna, tekintet nélkül az engedményes jó- vagy rosszhiszemű­ségére (IV. 63.). Takarékpénztári betétkönyv átadása nem tekinthető fizetés­nek, hanem csak az ezen alapuló követelés engedményezésének, amelynek behajthatóságáért a betétkönyv átadója szavatossággal tartozik (C. 8657/1925. H. D. 1928, 122.). A 78.003/1923. K. M. számú rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezés értelme szerint a fuvarokmányok alapján támaszt­ható igények a fuvarlevélfelülvizsgáló irodákra nem engedmé­nyezhetők (III. 687.). Az utalványozó mindaddig visszavonhatja az utalványt az utalványozottal szemben, amíg ez azt az utalványos irányában el nem fogadta (II. 673.). 9. Zálogjog. Átadás. — A zálogjog szerzésének időpontja. — Szabálytalan eladás, — A zálogtárgy visszaadása. — A zálogtárgy növedéke. Tényleges átadás nélkül, pusztán constitutum possessorum útján ingóságra valóságos kézizálog létre nem jöhet (I. 1318, Bp. Tvsz.), de a tényleges átadást jelképes átadás is pótolhatja, ha azzal kapcsolatban oly cselekmények foganatosítása történik, amelyek a hitelezőnek a zálogul lekötött ingókkal való rendel­kezését lehetővé és a zálogadós szabad rendelkezési jogának megszűntét nyilvánvalóvá és mindenki által felismerhetővé teszik (II. 1411.). Ilyen jelképes átadás pl. lovak járlatleveleinek át­adása (I. 2043.). Ugyanebből az elvből következik, hogy a meg­szerzett zálogjogot nem szünteti meg az, ha a zálogos hitelező a zálogul szolgáló gépkocsit a forgalmi engedélynek nála való letétbehelyezése ellenében időnkint fuvarozás céljára az adósnak kiadja (C. IV. 3380/1930.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom