Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kötbér, foglaló — 117 hatósági intézkedés folytán lehetetlenné vált szolgáltatást nem teljesít (I. 1961.). Alaptalannak bizonyult bűnvádi feljelentés folytán a feljelentett nemcsak az ezáltal előállott anyagi kárának megtérítését, hanem nem vagyoni, kárként érvényesített pénzbeli elégtételt is követelhet (III. 556.). A kártérítési kötelezettség megállapításánál a kártétel ténye után bekövetkezett véletlen eseményeket nem lehet figyelembe venni, miért is azon az alapon, hogy a kár az ő kártételét követő és attól független más okból szintén beállott volna: a kötelezett nem szabadulhat (III. 1280.). Kárkövetelés tekintetében is van helye valorizálásnak (I. 4Ó2.). A messzebbmenő kár (elmaradt haszon) megtérítendő, ha a hitelező a teljesítés tárgyát, éppen a késedelmes teljesítés miatt kellően fel nem használhatta, nem gyümölcsöztethette s ha az adós kellő figyelmeztetésben részesült a rendes mértéket meghaladó késedelmi kárra nézve (C. VII. 9221/1926. H. D. 1928. 153.). Ha a felperes elmaradt hasznot nem a hivatásszerű foglalkozásából kifolyólag követel, bizonyítania kell, hogy a haszonvételhez megvolt a biztosított alkalma (IV. 513.). Ha a kár helyettesíthető dolog elvesztésében áll, annak megtérítése mindkét fél érdekének méltányos figyelembevételével, a helyettesíthető dolog megfelelő mennyiségének szolgáltatásában is állhat (IV. 446.). A »casus nocet domino« elve alapján pénzlebélyegzésből előállott anyagi hátrány a tulajdonos kára, még ha a pénz a lebélyegzés előtt idegen kézbe került is (I. 78.). A kártérítésre kötelezett a kárt azon a helyen köteles megtéríteni, ahol a felperest a kár érte és pedig a K. T. 326. |§-a értelmében az e helyen divatozó pénznemben (II. 429.). 4. Kötbér, foglaló. A kötbérkikötésnek rendszerint csak akkor van önálló kötelmi jellege, ha az valaminek abbanhagyása, valamely tett el nem követése biztosítását célozza. Csupán a főkötelemhez csatlakozó mellékkötelemnek jelentkezik ellenben akkor, ha az esetre szól a kötbérkikötés, ha valaki valamely kötelezettségét egyáltalában nem, vagy nem a megszabott időre teljesítené. Ebben az esetben a kötbérkövetelésnek fennállása járulékos természeténél fogva a főkötelem fennállásától függ és a főkötelemből folyó jogok gyakorlása nélkül egymagában csak akkor érvényesíthető, ha és amennyiben a főkötelem teljesítésének elmulasztása miatt általában kártérítés volna követelhető. Ha ellenben a kötbérnek nevezett kikötés az eset körülményei sze-