Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kártérítés ~ 115 használás céljából vásárolták és utóbb együttesen adták is el, kifejezett kikötés nélkül is megállapítható a vevőknek egyetemleges kötelezettsége (II. 849.). Az egyetemleges kötelem természete nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az adóstársak egyike a hitelezővel a kötelezettség teljesítésének módjára nézve a többi adóstárstól eltérő megállapodást létesíthessen. Az ilyen külön megállapodás csakis az illető adósra hat ki, ellenben a többi adós kötelezettségét nem érinti (II. 1511.). A hitelezőknek egymás irányában tett abbeli nyilatkozatuk folytán, hogy az adósnak mindannyian adtak kölcsönt, vagy teljesítettek helyette fizetést, hitelezői egyetemlegesség jön létre, minek folytán a hitelezők mindegyike a csupán egyszeri szolgáltatásra kötelezett adóstól az egész szolgáltatást követelheti. (C. VI. 5490/1927. H. D. 1929. 47.). Ha a követelés ily módon több hitelezőt illet, az adós ebbe a hitelezők bármelyikével szemben fennálló ellenkövetelését beszámíthatja (IV. 145.). A jogi személyiség kritériumával nem rendelkező összesség, pl. kiállítás nevében vállalt kötelezettségért az eljárt természetes .személy felelősséggel tartozik (II. 738.). 3. Kártérítés. Jogalapja. — Kármegosztás. — Kárenyhítési kötelezettség. — Nem vagyoni kár. — Elmaradt haszon. Aki szerződésellenes magatartásával a szerződés teljesítését megakadályozza, az ebből származó kárt a vele szerződő félnek megtéríteni tartozik. A magatartás szerződésellenes volta, nemcsak a szerződés kifejezett rendelkezéseiből, hanem természetéből is megállapítható (I. 376.). A szerződő fél kárának megtérítését követelheti a szerződéstől elállás nélkül és a szerződéshez ragaszkodás mellett, a kártérítéshez való jog fentartása hiján is, tehát a szerződésnek általa teljesítése kárkövetelésének nem akadálya (C. IV. 8726/1927. H. D. 1929. 142.)Bár az ajánlatra (a kellő idő alatti) nem válaszolás ténye — a K. T. 320. §-ában foglalt kivételtől eltekintve — jogügylet létesítésére nem alkalmas, bizonyos körülmények fenforgása esetén kártérítési kötelezettséget szülhet. Ilyen eset az, amikor az eladó a vevők által megküldött, meghatározott időpontban szállítandó traktorra vonatkozó, bekebelezési engedéllyel és fedezeti váltóval felszerelt ajánlatra csak hosszú idő multán és olyankor adott nemleges választ, amikor a vevők a cséplési idényről már lekéstek, mert az eladó a vevőket a beküldött okiratok magánál tartása által abban a hitben tartotta, hogy a szállításra számíthatnak (IV. 646.). 8*