Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

107 MÁSODIK RÉSZ. Kereskedelmi ügyletek. ELSŐ CIM. Kereskedelmi ügyletek általában. I. FEJEZET. Kereskedelmi ügyietek meghatározása, fogalma és elhatárolása. Valamely ingó dolognak megvétele vagy egyébkénti megszerzése a K. T. 58. §. i. pontja alá eső tárgyilagos keres-' kedelmi ügyletnek akkor tekintendő, ha a vétel megkötése idején, vagyis az ügyletkötésnél a lovábbeladási szándék fenforgottr A továbbeladási szándék a vétel tárgyául szolgáló ingóság minősége, mennyisége, az ügylet természete s a vevő foglalkozása vagy üzlete alapján vélelmezhető. Ezzel a vélelemmel szemben, nem elég a puszta tagadás, hanem szükséges, hogy az ellenkezőnek vé'ellrnezhetésére szolgálahtó okot vagy körülményt hozzanak fel és bizonyítsanak (III. 1142.). Egyetlen vidéki időszaki lap szerkesztésére és kiadására létesült vállalkozás nem szükségkép egyértelmű kiadói ügyletekkel való iparszerű foglalkozással (I. 2000.). Az, hogy a kereskedő a kereskedelmi üzletében fölösleges tőkéjét gyümölcsöztetés végett jelzálogi biztosíték mellett kölcsönadja, kereskedelmi üzletek folytatásához tartozik. Az ilyen kölcsönről kiállított kötelezvényt a K. T. 261. §-a értelmében az adós részéről is az ő kereskedelmi üzletének folytatásához tartozónak kell tekinteni, hacsak magából a kötelezvény tartalmából annak ellenkezője ki nem tűnik (IV. 60.). A kereskedelmi üzlethez tartozás vélelme nem a kötelemvállaló személyére, hanem a kötelem kereskedelmi jellegére vonatkozó vélelem. Mindez nemcsak a kötelezvényre, hanem a kereskedő által kiállított váltóra is áll (I. 1402.).