Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Feloszlás — 97 talmát nem érintik, a törvény alapján nem követelhető (így pl, a nem készpénzbeli betétre vonatkozó határozatok. I. 925.). Ha valamely r. t. egyesülés olytán a beolvadó r. t. üzletét kivánja folytatni és evégből saját alapszabályainak a vállalat tár­gyát meghatározó, a tervezetből átvett része kiegészítésre szorul: lényegi azonosságánál fogva alkalmazandó a K. T. 179. §. ut. bek., amely szerint a tervezetből átvett intézkedések közgyűlési határozattal sem változtathatók meg, csupán közös közgyűlésen az összes részvényesek hozzájárulásával (H. D. 1926. 60. old.). Ez álláspont odavezet, hogy fúzió útján a beolvasztó társaság a beolvadó társaság övétől különböző üzletkörére nem térhet át, ami pedig a fúziók leggyakoribb célja. Oly esetben, amikor a közgyűlés egybehívására hívatott fel­számolóbizottság tagjai nincsenek egyetértésben a közgyűlés egybe­hívása kérdésében, nincsen törvényes akadálya annak, hogy a felszámoló-bizottságnak a közgyűlést szükségesnek tartó többsége felszámolóbizottsági ülési határozat nélkül is összehívhassa a köz­gyűlést, amivel szemben közömbös az, hogy a felszámolóbizottság többsége — mint az adott esetben — a meghívón .»felszámoló bizottságnak« jelöli magát, amennyiben a közgyűlés, mint a tár­saság legfőbb szerve az összehívott közgyűlés megtartását az egyik felszámoló ellenzése ellenére is elhatározhatja (III. 1003.). Az alábbi három határozat egybefügg. Megvilágítják a r. t. hitelezőinek helyzetét a felszámolás után a társaság és a részvé­nyesek irányában. A részvényesek pusztán részvényesi minőségük alapján a társaság hitelezőinek még a társaság felszámolása után sem felel­nek. Ha a társaságnak a felszámolás után ki nem elégített hite­lezői maradnak, felelnek azon felső határig, hogy egyénenként milyen összeget vagy vagyoni értéket kaptak. Egymásközötti fele­lősségük mértékét azon többlet szabja meg, amellyel az egyes részvényeseknek jutott rész a hitelező követelésének ki nem fize­tésével növekedett (III. 212.). A K. T. 202. és 204. §.-aiban megjelölt hat havi határidő elmulasztásának csak az a következménye, hogy a késedelmes hitelező a felszámolt cégnek a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyontömegéből közvetlen fedezetet nem kaphat (III. 202.), de — mint az előbbi határozat mutatja, ha a társaságnak egyéb — esetleg a részvényesek között felosztott vagyona maradt, abból a rendes elévülési időn belül kielégítést kereshet. A r. t.-nak a cégjegyzékből történt törlése az előbb vállalt kötelezettségek megszűnését nem vonja maga után. A r. t. hite­lezőit a társaságnak a per folyama alatt történt törlése nem fosztja meg attól a joguktól, hogy követelésüket a volt r. t. ellen érvé­nyesítsék (III. 647.). Vagyis: a részvénytársaság megszűnésének bejegyzése sem zárja ki a K. T. 9. §,-a alapján az aktívák és Dr. Nagy Dezső Bálint és Dr. Huppert Leó: Döntvénytár Hiteljog

Next

/
Oldalképek
Tartalom