Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

85 dennemű jogtalan megfosztást, illetőleg megfosztottat kell érteni. Ami természetes is, mert a törvényhozó nem a szabadságtól való jogtalan megfosztásnak módja, hanem annak rövidebbhosszabb tartama, illetőleg enyhébb-súlyosabb következménye szerint kívánta a törvény súlya alá eső cselekményt enyhébben vagy szigorúbban elbíráltatni. A „sanyargatás" (Btk. 323. § 3. bek.) a személyes szabadságtól való megfosztással összekötött erőszak rendes mértékét feltétlenül meghaladó, a sértettek teste és lelke ellen irányuló ártalmas behatás. (C. 2473/939.) A magánlak megsértése magánszemélyek által. 330. §. A magánlaksértésre irányuló szándék szempontjából teljesen elegendő, ha a tettes tudja, hogy afelett a lakás felett, amelybe be akar hatolni, más rendelkezik és ez a behatolást ellenzi. A jogtalanság egyéb tudata a szándék teljességéhez nem kívántatik. Nem szünteti meg tehát a jogosult akaratába ütköző behatolás jogtalan voltát az sem, ha a tettes ezáltal valamely jogos cél elérésére törekedett, mert a jogsértés tárgya itt a lakás sérthetetlensége lévén, a jogosult akarata ellenére történő erőszakos behatolást nem teszi jogossá a cél megengedett volta sem. (XI. 1049= C. 3726/937.) A Btk. 330. és 332. §-ainak egymástól eltérő szövegezésébői nyilvánvaló, hogy ez a két bűncselekmény nemcsak az elkövetés módjában különbözik egymástól, hanem e védett jogi érdek terjedelmében is. Amíg ugyanis a Btk. 330. §-a büntető védelem alá helyezi a lakáson, az üzlethelyiségen s az azokkal összeköttetésben lévő, vagy azokhoz tartozó helyiségen kívül még az azokkal összeköttetésben lévő vagy azokhoz tartozó „kerített helyet" is, addig a Btk. 332. §-a a védelem alá helyezett helyek között a „kerített helyet" nem érinti. A lakás ajtajának a megütése nem megkezdése az erőszakos behatolásnak, sőt a behatolási szándékra sem enged biztos következtetést, mert a megzörgetés célja az is lehet, hogy a lakásban levőt kijövetelre bírja. (XII. 901 =C. 1564/938.) 332. §. A lakás előtt elterülő kert a Btk. 332. §-ában említett „helyiség" fogalma alá nem vonható. (XII. 901 =C. 1564/938.)