Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)
71 Csábítás. 247. §. Az anyának az az eljárása, hogy leányát önérdekből szerzi meg férfiak részére házasságon kívüli fajtalanság céljából, vagyis azért, hogy azok nemi vonatkozású cselekményével férfiak kéjérzését természetellenes úton felébressze, magában foglalja a különböző neműek közti nemi fajtalanság minden ismérvét, amennyiben a nő testével sexuális vonatkozásban van, az általános erkölcsi érzületet durván sérti, s férfiak kéjérzésének felkeltésére szolgál. Betölti ez a cselekmény a kerítés jogi fogalmát is, de azon túlmegy, amennyiben a tettes a cselekményt mint anya követi el, aki a fajtalanságnak nemcsak lehetővé tételére, elősegítésére vállalkozott, hanem a kerítőnek ezt a szerepkörét meghaladóan a szülői hatalmával közvetlenül befolyásolta leánya akarati elhatározását, mert fellépése leányára csak determinálólag hatott. Ilyen vonatkozásánál fogva pedig a cselekmény a Btk. 247. §-ában meghatározott csábítás törvényes fogalma alá esik. (XIII. 47 = C.S765 '938.) 1929. évi VII. tc. a szeméremsértő közlemények forgalma és a velük való üzérkedés által elkövetett bűntettről és vétségről. 2. §• Szeméremsértö minden olyan sajtótermék, amely a nemi élet megnyilvánulásait nem a tudományos tárgyalás, vagy az ismeretterjesztés követelte tárgyilagos elvontsággal, hanem kizárólag a nemi és kéj vágy feltámasztásának, vagy fokozásának a céljával tárgyalja. Az ilyen sajtótennék alkalmas az egészséges érzékű ember nemi ösztönét érintő erkölcsi érzésnek megbántására. (C. 1802/939.) Azt a kérdést, hogy a közlemény tartalma szeméremsértő-e, a bíróságnak kell eldöntenie; e részben tehát tanuk vagy szakértők meghallgatásának nem lehet helye. (X. 954 == C. 2069 936.) Az 1929 :VII. tc. 2. §-a, a szemérem elleni vétség megvalósulásához, különös célzatot nem kíván meg. Szeméremsértö fényképeknek szétosztás céljából való előállításával már megvalósul. E cselekmény büntetendő voltát nem érinti az a körülmény, hogy a terjesztőt a cselekmény elkövetésénél nem a szemérem ellen való támadás, hanem bármily más cél vezeti. (C. 2537/937.)