Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

54 sége pedig a tettesnek, hogy a tervbevett betörések és lopások elkövetésére társakat is keres, azokkal megbeszéléseket tart és a helyszínt is megvizsgálja, nem tekinthető vezetői szerepkörnek, hanem a mozgalom érdekében való (1. § 2. bek.) tevékeny közre, működésnek. (C. 2743/939.) Az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos fel­forgatására irányuló bűntett miatt fegyházra ítélt egyén emlék­érmének nagyobb mennyiségben való elkészítése és forgalomba­hozatala az állam és társadalom ellen irányulónak nyilvánított mozgalomban és szervezkedésben való tevékeny részvételt (1. § 2. bek.) és ily mozgalom és szervezkedés előmozdítását foglalja magában. (C. 3060/939.) Az érméknek terjesztése viszont alkalmas arra, hogy a moz­galom mellett és annak érdekében hangulatot és lelkesedést kelt­sen (Átv. 5. §), mert az érméken feltüntetett jelszavak (kitar­tás, éljen ..., győzünk) a kérdéses mozgalom ellenállhatatlan erejére utalnak. (C. 5573/939.) A történetírónak a törvény korlátai között szabadságában áll bármely világeszméhez csatlakozva, a történeti eseményeket azokhoz idomítva csoportosítani, legjobb nézete szerint olvasói­nak irányt mutatni, kiemelve mindazt, amihez tudása, meggyő­ződése, hite és tradíciói kötik, feltéve, hogy adatai a valóságnak megfelelnek. E kérdésben kizárólag a tudományt, elsősorban természetesen a történettudományt illeti meg az a jog és köte­lesség, hogy bírálja, helyeselje vagy cáfolja a történetíró beállí­tását és adatait. Mindez a bírói ítélkezés zárt körén kívül eső tevékenység. A bíróságnak csupán azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, van-e a könyvnek a büntető törvényekbe ütköző tartalma, mert ha van, a sajótermék már kilép a puszta történetírás köréből A bíróságoknak tehát kötelességük a részleteknek büntetőjogi értékelése. (XII. 783 = C. 2181/938.) 5. §. Az 1921: III. tc. 5. §-ának első bekezdése alá eső izgatás bűncselekményének megvalósításához nem szükséges egyenes felhívás, felszólítás, rábeszélés, kifejezett célkitűzés, sem az nem szükséges, hogy a kijelentések a hallgatóság lelkében valóban indulatot vagy szenvedélyt keltsenek, hanem elégséges olyan nyilatkozatoknak hangoztatása is, amelyek a hallgatóságnak vagy az olvasóközönségnek lelkületét, gondolatát, akaratelhatá­rozását a fennálló törvényes rend megváltoztatására irányuló gondolat felé terelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom