Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

42 ^ Állandó bírói gyakorlat szerint az ellenállás, hatósági eljárás ellen, csak akkor nem büntethető, ha a hatóság közege nem járt el a maga hatáskörében. Közömbös az eljárása anyagi jogszerűségének esetleg kétes volta, valamint az is, vájjon eljárása közben követett-e el valami szabálytalanságot. (C. 732/939., — 5263/939.) Állandó bírói gyakorlat szerint több, pl. öt embernek együttes akaratelhatározás folytán való együttes közreműködése, csoportosulást képez. (C. 3299/939.) A Hv. 4. § 1. bekezdése nem kívánja meg, hogy a csoportosulás már abból a célból jöjjön létre, hogy hatósági közeget hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozzon, hanem azt, hogy bármily okból és módon keletkezett csoportosulás azzal a céllal támadja meg a hatóság közegét, hogy öt erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozza vagy intézkedésre kényszerítse, vagy hivatásából folyó eljárása alatt, vagy pedig bosszúból, hivatásának gyakorlása miatt, tettleg bántalmazza. (C. 3864/938.) Nem szükséges kellék a hatósági közeg eljárásának a megakadályozása, hanem elég annak erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel való akadályozása is. Annak a körülménynek, hogy a kiküldött hatósági közeg, a karhatalom igénybe vétele és közbelépése mellett, eljárását mégis lefolytatta, jogi jelentősége nincs. (C. 3292/936.) Az a körülmény, hogy egy csoportosan elkövetett erőszakos fellépésnél, pl. kődobáláskor, melyik tettes hol áll, illetve hogy a tettesek egymástól mily távolságban és mily helyzetben, egy tömegben, vagy elkülönözve, szemben vagy oldalt vannak, nincs befolyással a cselekmény minősítésére. Ebben a tekintetben az a döntő, hogy ugyanazon alkalommal több egyén abból a célból csoportosuljon, hogy a hatóság közegét hivatásának jogszerű gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza. (XIII. 445 = C. 3792/938.) Amennyiben a tettes a becsületsértést nem a hatósági közeg ellen való erőszak vétségével egyidejűleg, hanem annak bevégzése után követte el — a Btk. 95. §-ának rendelkezése értelmében — nem olvasztható be a hatósági közeg ellen való erőszak vétségébe, hanem azt mint különálló bűncselekményt kell elbírálni. (C. 789/939.) A csendőrségi szervezeti és szolgálati utasítás (51.008/1920. H. M. számú rendelet) 300. §-ának rendelkezéséből kitűnőleg, a nem szolgálatban lévő csendőrnek nemcsak jogában áll, hanem kötelessége is a rendet és csendet zavaróval szemben fellépni s őt rendes és csendes viselkedésre utasítani. (C. 2732/939.)