Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

188 Bírák és jegyzőkönyvvezetők mellőzése. 68. §. A bíró esetleges tévedése még nem teszi őt elfogulttá és nem alkalmas annak a feltevésnek az alátámasztására, hogy emiatt az illető bírótól valamely más ügyben részrehajlatlan eljárás és határozat nem várható. (C. 658/938.) A feljelentés és a magánindítvány megtétele. 90. §. A Bp. 90. §-a sértett fél magánidítványa tekintetében nem ír elő alakszerűséget, sőt világosan kifejezi, hogy a jegyzőkönyvbe mondással is megtehető, valamint határozatlan vagy hiányos bejelentés esetén annak helyesbítése vagy pótlása rövid úton eszközlendő. A törvény rendelkezése következtében a sértettet nem lehet a magánindítványi jogától alakszerűségi hiány miatt megfosztani akkor, amikor kétségtelen, hogy törvényes határidőben kifejezte azt az akaratát, hogy a vádlott ellen a bűnvádi eljárás megindítását kívánja. A magánindítvány pótlásának tehát nincsen akadálya. (C. 2227/937.) A vizsgálat elrendeléséről szóló értesítés. 108. §. Az emléklapos tisztekre és tisztjelöltekre az A—46. jelzésű becsületügyi szabályzat határozványai irányadók s ezért a bűnvádi eljárás befejezése után az iratokat a becsületügyi eljárás esetleges lefolytatása végett át kell tenni az illetékes katonai hatósághoz. (C. jh. 3340/938.) Lefoglalás, házkutatás és személymotozás elrendelése. 177. §. A vizsgálóbíró által elrendelt lefoglalás, házkutatás, személymotozás ellen bejelentett perorvoslat szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a vizsgálóbíró határozata ellen használható perorvoslatot a törvény (Bp. 177. § utolsó bekezdés) nem felfolyamodásnak, hanem előterjesztésnek nevezi, mert az előterjesztés is bírói fórum végzése ellen irányuló jogorvoslat, a végzés ellen pedig a Bp. 378. § 1. bekezdése szerint általában csak egyfokú felfolyamodásnak van helye.