Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

183 Hatásköri összeütközést csak az érdekeltekkel közölt és jogerőre emelkedett határozatok létesítenek. (Hb. 36/937.) A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a nagyobb hatáskörű büntetőbíróság a kisebb hatáskörű büntetőbírósághoz valamely ügyet a Bp. 22. §-a értelmében, amelyet a Bp. 521. §-a szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt büntetőügyekben is alkalmazni kell, csak a tárgyalás kitűzése előtt tehet át. Tárgyalás után a kir. járásbíróság az ügyet a közigazgatási hatósághoz, mint kisebb hatáskörű büntetőbírósághoz többé át nem teheti, hanem köteles — szélesebb hatáskörénél fogva — abban tovább eljárni, jóllehet a vád tárgyául szolgáló cselekményt csupán olyan kihágásnak tartja, amely szabályként a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. (Hb. 92/935., — Hb. 52/938., — Hb. 57/938.) Általában a nagyobb hatáskörű bíróság az illetékességét megállapító bűncselekményre nézve, ha az enyhébb minősítés folytán kisebb hatáskörű bíróság elé tartozónak tűnik fel, az eljárást a kisebb hatáskörű bíróságnak csak a főtárgyalás elrendelése előtt engedheti át. (XIII. 311 = C. 3643/938., — BHT. 237., — 1064.) Bíróküldés. 29. §. A Bp. 29. § 2. pontja szerint bíróküldésnek csali akkor van helye, ha az eljárásra illetékes bíróságtól részrehajlaltan eljárás és határozat nem várható. A tárgyi alapon ítélkező s a személyes érzéseken kötelességszerűen felülemelkedő bíróság eljárását és ítélkezését nem befolyásolhatja az, hogy a folyamodó a bíróságról sértőleg nyilatkozott. Feltehető, hogy a folyamodó az eljárt bíróságot, amennyiben annak határozata ránézve kedvezőtlen lesz, esetleg meg fogja rágalmazni. Ez az aggály akármelyik eljáró bírósággal szemben fennállhat. (XI. 70 = C. 4536/936.) A Te. 102. §-ának rendelkezése a bírói cselekményeket oly értelemben nem korlátozza, hogy a bíróküldési indítvány elintézéséig a bíróság érdemleges határozatot nem hozhat. Sőt a törvény ama szövegéből, hogy „amennyiben a kir. Kúria más bíróságot küld ki, ennek ismételnie kell a már esetleg teljesített bírói cselekményeket" — következik, hogy bíróküldés esetében korlátozás nélkül hatályát veszti az időközben meghozott minden bírói határozat, — tehát az esetleg hozott ítélet is. Ez az álláspont felel meg a Bp. 76. §-a rendelkezésének is, amely szerint, ha a bíró mellőzését harmadik személy kérte, a