Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

170 aki a külföldre történő kiszállítás ellenértékeként járó ellenszolgáltatás tekintetében a Magyar Nemzeti Bankkal szemben bizonyos kötelezettséget vállal. (C. 1627/936.) Az 1922: XXVI. tc. 3. §-a alá eső bűncselekmény be van fejezve a fizetési eszközökkel való üzérkedésre való ajánlkozás vagy összebeszélés által. E bűncselekménynek nem tényeleme még az sem, hogy valamely külföldi fizetési eszközhöz hozzájusson. (C. 794/939.) Az 1922: XXVI. tc. 3. §-ának első bekezdésében meghatároBott cselekmény lényegében egy kísérleti, illetve előkészületi szakban maradt bűncselekmény alkotóelemeit foglalja magában. Erre utal a törvénynek az a rendelkezése is, hogy a cselekmény a kísérletre vonatkozó szabályok szerint büntetendő. A m. kir. Kúria megítélése szerint e bűncselekménynél is érvényesül az a jogelv, hogy a befejezett cselekménybe beleolvad az egyidejűleg megvalósult kísérlet, tehát a két cselekmény anyagi halmazatot nem képez. (C. 4784/939.) Az utazásra kapott valutának más célra felhasználása az 1922 :XXVI. tc. 1. § 1. bek. 4. pontjában meghatározott bűncselekményt megvalósítja. (C. 4453/935., — BHT. 1048.) A fizetési eszközökkel való visszaélést az 1922:XXVI. tc. 1. § 1., 2., 3. és 4. pontjában meghatározott módon lehet elkövetni. A visszaélés bármely módjának befejezése a bevégzett bűntettet állapítja meg még akkor is, ha ehhez a pengő kivitetelének megkezdése által elkövetett ugyanazon bűntett kísérlete is hozzájárul. Ez csak egy többletcselekmény, mely az egységes bűntett minősítésénél nem annak kísérleti minősítését, hanem a törvény 1. §-ának 2. pontja szerinti minősítését vonja maga után. (C. 496/938.) A 4960/932. M. E. számú rendelet a 4500/931. M. E. számú rendelet 7. §-ának 1. bekezdését kiegészíti, mely szerint a kivitelre irányuló törekvéssel a kihágás befejezést nyer. (XIII. 289 = C. 3525/938.) A 4500/1931. M. E. számú rendelet 3. § 1. pontja szerint, mely az 1922: XXVI. tc. 1—3. §-ain alapszik és azt kiegészíti, az, aki árut kivisz, az áru ellenértékét — tehát annak nemcsak töredékrészét — a Magyar Nemzeti Banknak külföldi pénznemben beszolgáltatni tartozik, vagy pedig a Magyar Nemzeti Bankkal szemben írásban köteles kötelezettséget vállalni arra, hogy az áru ellenértékét külföldi pénznemben a bevételezés után a Magyar Nemzeti Banknak beszolgáltatja. (C. 749/937.) A 4500/1931. M. E. számú rendelet 1. §-ában meghatározott kihágás, a hivatkozott rendelet 7. §-ában foglaltakból kitünőleg csak akkor forog fenn, ha a cselekmény nem esik súlyo-