Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

160 A sértett egyéni becsülete, tisztessége és jó hírneve mindkét minősítés mellett sértett jogi érdekként jelentkezik s a történeti esemény azonossága mellett, egymagában ama körülmény folytán, hogy a hatóság előtti rágalmazás vétségénél még sértett jogi érdekként jelentkezik a büntetőhatóságoknak alaptalan igénybevétele is, a két bűncselekménynél a sértett jogi érdek különbözőségéről nem lehet szó. (C. 2097/939.) Hitelrontás. 24. §. A hitel veszélyeztetésének jogi fogalmához nem szükséges, hogy a sértett hitelét, vagyis hitelezőjének az ő vagyoni teljesítő képességébe és teljesítő készségébe vetett bizalmát elveszítse, hanem elegendő, ha a bizalom elvesztésének vagy csökkenésének, azaz a bizalmatlanságnak közvetlen bekövetkezésétől alaposan tarthat. (XII. 274 = C. 3070/937., — C. 1970/939., — 3549/939.) A Bv. 24. §-ában foglalt vétség csak akkor valósul meg, ha az üzleti hitelt, hitelképességet valótlan tényekre fektetett támadás éri. Ennek a vétségnek tehát két lényeges tényálladéki eleme van. Az egyik valamely hitelrontó ténynek állítása vagy híresztelése, a másik pedig az ilyen tények valótlansága. (XII. 1028 == C. 2712/938., — C. 1574/939.) A törvény indokolása és az ennek alapján kifejlődött bírói gyakorlat szerint a Bv. 24. §-ában foglalt törvényes intézkedés nem az erkölcsi, tudományos és művészi hitelt, hanem a gazdasági vagyoncélt szolgáló hitelt és hitelképességet és az ahhoz fűződő érdeket kívánja védelemben részesíteni, míg az egyén általános társadalmi, tudományos, vagy művészi értékét veszélyeztető támadások ellen a Bv. törvénynek a rágalmazás és becsületsértés vétségeiről rendelkező része van hivatva védelmet nyújtani. (C. 4561/938.) A hitelrontás vétségének megállapítása szempontjából nem az a körülmény a fontos, hogy az, aki a tényállítást tette, állításának milyen értelmet tulajdonít, hanem egyedül az a döntő, hogy a használt tényállításnak közönséges értelmezés mellett milyen értelem tulajdonítható. (C. 1397/939.) A cég vevőközönségének körlevélben értesítése, hogy az abban megnevezett egyén a cég szolgálatából kilépett s ezért az illető a cég nevében semmiféle megbízást, rendelést vagy fizetést fel nem vehet és el nem intézhet, a közfelfogás szerint általában csak azt jelenti, hogy a cég a vevőkörét, az üzlet képviseletében beállott változásról kívánja értesíteni.