Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

149 mas tényállítást, továbbá abból folyó, annak jellemzésére szolgáló kifejezéseket tartalmaz, úgy a tényállítás s a hozzáfűződő kitételek jogi egységet alkotnak s az utóbbiak sorsát osztják. Ha tehát a rágalmazás nem állapítható meg (Bv. 16. §), a valónak bizonyult tény jellemzésére használt megbélyegző kifejezések miatt nincsen helye büntetés alkalmazásának. (XIII. 425 = C. 5911/938.) Amennyiben egy közlemény tartalma miatt rágalmazás vétsége címén a bűnvádi eljárás — felhatalmazás irányában — nem szorgalmazható, a közlemény egyéb tartalma azonban, a sértett személyével összefüggésben, a tényállításon felül olyan általánosító kijelentést is tartalmaz, amely megszégyenítő, a kitétel önálló jellegénél és tartalmánál fogva nincs oly jogi egységben az anyagjogi feltétel hiányában nem üldözhető rágalmazó tényállítással, hogy annak sorsát osztaná (BHT. 525.), ezért a vádlott bűnösségét magánindítványra üldözendő becsületsértés vétségében meg kell állapítani. (C. 4311/937.) 2. §. A becsületsértés vétségének a különös sértő szándék nem tényálladéki eleme. A szándék csak annak tudását tételezi fel, hogy a sértettel szemben használt kifejezés reánézve lealacsonyító vagy megszégyenítő (C. 2547/939.) ; azaz elegendő a mások társadalmi megbecsülését és értékelését kisebbítő kifejezésnek vagy tényállásnak tudatos használata. (C. 3331/938.) Állandóan követett joggyakorlat, hogy rágalmazás megállapítása esetén az ugyanazon sajtólcözleményben foglalt becsületsértő kifejezések különálló bűncselekmény tényálladékát — a becsületsértés szubszidiárius jellegéből kifolyólag — nem valósítják meg. Azonban a bírói gyakorlat egy&éges abban is, hogy amennyiben a használt kifejezések a valónak bizonyult tényéknél súlyosabb sértést tartalmaznak, nincsen törvényi akadálya annak, hogy az ilyen kifejezésekért a bűnösség becsületsértés címen meg legyen állapítható. (XI. 175 == C. 4617/936.) Ha a rágalmazás vétsége nem állapíttatik meg, a közlemény becsületsértő tartalma tekintetében a vádlott a bűnvádi felelősség alól nem mentesül. (C. 1373/939.) A vitatkozásközben használt „hazudik" kijelentés nem tényállítás, hanem becsületsértő kifejezés, véleménynyilvánítás. (C. 5914/938.) Egy iparosra nézve megszégyenítő és lealacsonyító, ha nevének feltüntetésével kifejezetten rosszul sikerült alkotására hívják fel a nyilvánosság figyelmét. (C. 1574/939.)