Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

128 1879. évi XL. te. Bünfetöiörvénykönyv a kihágásokról. (Kbík.) Miniszteri stb. rendelet érvényességi kellékei. 10. §. Az 1869: IV. tc. 19. § szerint a rendeletek törvényessége felett az egyes jogesetekben a bíró ítél. Ilyen eset lehetősége például a Kbtk. 10. §-ában meghatározott módon, valamely kihágás szempontjából. Ámde ez a jog csak általános érvényű jogszabályt alkotó rendeletekre, nem pedig a minisztériumok valamely konkrét ügyben, végső fokon hozott határozatára vonatkozik. Egy adott esetre vonatkozó s a miniszter hatáskörébe utalt kérdés eldöntését a bíróság nem vizsgálhatja felül. (XIII. 267 = C. 4518/938.) Az állam eHeni kihágások. 37. §. A Kbtk. 37. §-ában meghatározott kihágást — a többek között — az követi el, aki az ország zászlaját meggyalázó szándékból bemocskolja vagy leszakítja. Aki azonban a magyar államnak hivatalos külső jelképéül szolgáló nemzetiszínű lobogót lekicsinylő, becsmérlő kifejezéssel illeti, az a magyar állam méltóságát csökkenti, a magyar államot becsüli le, gyalázza meg s cselekményével nemzetgyalázást (1921:111. tc. 8. §) követ el. (C. 2517/939.) Név, állás eltagadása. 43. §. A m. kir. államrendőrségi bejelentő hivatalba hamis néven való bejelentés az 1879:XXVIII. tc. 9. §-ának első bekezdésébe ütköző, s nem a Kbtk. 43. §-ában meghatározott kihágás. (C. 274/937.) E kihágásra vonatkozó eljárás megindíthatása az 1879. évi XXVIII. tc. 22. §-a szerint 6 hó alatt évül el. (C. 753/936.) (L.: a 122.700/935. B. M. sz. rendelet 7. §-át.)