Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

107 kat a községi elöljáróság jogosult legyen tanúsítani, tehát az okiratot hivatali ügykörén belül állítsa ki. (C. 1118/939.) A mázsálást eszközlő és ezen minőségében a Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnoknak tekintendő községi esküdt által kiállított mdzsáldsi bárca közokirat. (XII. 560 = C. 702/938.) A m. kir. mértékhitelesítő hivatal, mint állami intézmény, állami közigazgatási szerv hivatalnokai által saját hatáskörükben kiállított díjszelvénymásodlat, az úgynevezett díjnyugta, •— közokirat. (C. 2225/937.) Az országos bűnügyi nyilvántartás tárgyában a m. kir. igazságügy- és belügyminiszterelmek 24.300/1908. I. M. szám alatt kiadott rendelete 20., 22., 27., 41., 44. és 45. §-aiban foglalt rendelkezések egybevetett értelméhez képest az „Országos bűnügyi nyilvántartó hivatal" az általa nyilvántartott figyelőlapok alapján, az illetékes hatóságok megkeresésére, értesítést adni köteles arranézve, hogy a figyelőlapban szereplő egyén ellen, az abban megjelölt bűncselekmény miatt, az illető hatóság nyomozólevelet, személyleírás-körözést, vagy elfogatóparancsot bocsátott ki és hogy annak a letartóztatását elrendelte-e vagy sem. Ebből pedig következik, hogy a figyelőlap jogilag lényeges tényeket tartalmaz és közöl és hogy jogi értékkel bíró tények bizonyítására és joghatások előidézésére (letartóztatás) is szolgál. (C. 1398/938.) A Pénzintézeti Központ (P. K.) alakulásáról szóló 1916. évi IV. tc. ezt az intézményt semmiféle jogkörrel nem ruházta fel. Következik a 4. § rendelkezéséből, amely szerint a P. K. könyvei és ezeknek alapszabályszerű cégjegyzéssel ellátott kivonatai közokiratok bizonyító erejével bírnak. Ha a P. K. közhatóság volna, akkor maga ez a minőség adná meg az említett iratoknak, sőt a P. K. sok más iratainak is közokirati jellegét. Ezt a következtetést lehet levonni a 3794/920. P. M. rendelet 1. §-ának intézkedéséből is, mely szerint a P. K. megkereséseit hivatalosnak kell tekinteni. A hatósági jogkör csupán a P. K. mellett, a m. kir. pénzügyés igazságügyminiszterek által a köztisztviselők kölcsönére alakított döntőbizottságot (1918:XXII.. tc. 8. §) illeti meg. Ez sem ad magának a P. K.-nak közhatósági jelleget. A P. K. iratai tehát nem közokiratok. (C. 932/939.) A m. kir. postatakarékpénztárnak, mint állami kezelés és jótállás alatt álló állami intézménynek betéti könyve — közokirat. (C. 2693/935.) A közokirathamisítúsnak nem eleme sem a megtévesztő fondorlat, sem a károkozás, nyilvánvaló, hogy ezeknek fennforgása esetén két külön bűncselekmény: okirathamisítás és csalás léte-