Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

103 lemondása folytán teljesen vagyontalanná vált: nyilvánvalóan jogtalanul jár el. (XII. 202 = C. 3029/937., — C. 1015/939.) A hitelező valódi követeléséről jogosult bármikor adósától adóslevelet és követelésének telekkönyvi biztosítását kérni, az adós pedig jogosult ezt hitelezőjének megadni az ő valódi, nem koholt tartozásáról. A hitelező jogosult a neki valódi követeléséről adott adóslevél és bekebelezési engedély alapján ezt a követelését bármikor telekkönyvileg biztosítani, még ha tudomása is van arról, hogy másnak is van az ő adósa ellen már lejárt, esetleg bíróilag megítélt követelése. A hitelező nem tartozik megvárni azt, hogy a másik hitelező az ő követelését, ő előtte, biztosítsa jelzálogjogilag. (C. 447/938., — 2474/939.) Az a körülmény, hogy valamely ingatlan O. F. B. jellegű ingatlan, — helyesen, hogy valamely ingatlan az 1920:XXXVI. te. 76. §-ában foglalt jogszabályok oltalma alatt áll, — nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az ilyen ingatlan is elidegeníttessék és megterheltessék. Ugyanis a hivatkozott tc. 76. §-ának 2. bekezdés, illetve az abban felhívott 71. §-a értelmében az ilyen ingatlanok a tulajdonjognak a szerző fél javára bekebelezésétől számított tíz éven belül is, a megfelelő hozzájárulással, el is idegeníthetők és meg is terhelhetők. (C. 3030/937.) Az 1908 :XLI. tc. 2. §-ának 14. pontja értelmében a kisiparosnak a keresete folytatásához szükséges eszközei a végrehajtás alól ki vannak véve s még végrehajtást szenvedő beleegyezésével sem foglalhatók le. A kisiparos üzleti berendezése tehát még abban az esetben sem szolgámat kielégítési alapul, ha azt az iparos el nem adja. Ez a kedvezmény azonban a kisiparost csak addig illeti meg, amíg említett eszközeit keresete folytatására tényleg használja. Ha pedig iparát abbahagyja, úgy ezek az ingók, a sértettel szemben fennálló tartozása erejéig, kielégítési alapul szolgáló vagyont képeznek. (XIII. 385 = C. 4980/938.) Az a körülmény, hogy ha a hitelező végrehajtási kérése, mint időelötti, a felfolyamodási bíróság által hozott végzéssel el utasíttatott s ennek folyományaképpen az adósnak másnál letiltott követelése azután a foglalás alól feloldatott, a hitelsértés megállapíthatása szempontjából közömbös. Ugyanis ha a végrehajtási kérelem elutasítása csak időelőttiseg okából történt, a sértettnek követelése az adóssal szemben továbbra is fennáll, az adóst illető követelés pedig továbbra is kielégítési alapul szolgáló vagyont képez a hitelező javára. (XI. 941 = C. 1161/937.) Az állandóan követett bírósági gyakorlat szerint a hitelsértés nem valósul meg akkor, ha az adós értéken túl megterhelt ingatlant vont el hitelezője, vagy hitelezői elől, mert az ilyen vagyonelvonással a jelzálogilag nem is biztosított hitelező,