Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

94 maga egészében, mint annak alkalmazottai ebben a tevékenységi körükben, közhivatalnoknak tekintendők (C. 2340/934.). A zárgondnok ebbeli minőségében a Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnok (C. 486/936.). Hivatali sikkasztás büntette. 462. §. Hivatali sikkasztásban, mint felbujtó bűnös az is, aki mint nem közhivatalnok, más közhivatalnokot a kezelésére bízott pénz eltulajdonítására reábír (C. 4459/933.). A községi jegyző, aki adóilleték, vagy más köztartozás lerovásául a községbeli lakosok által kezeihez fizetett pénzt hivatali minőségben a községi bíró vagy pénzbeszedő távollétében, sőt esetleg jelenlétében is átvesz, hivatali hatalmának körében jár el és hivatali cselekményt teljesít. Az így átvett összegnek elsikkasztása a Btk. 462. §. szerint minősül (C. 1655/933., — BHT. 78.). A bíróság által kiküldött zárgondnok, a bíróság által őrizetére bízott tárggyal szabadon nem rendelkezhetik még akkor sem, ha abba a tárgy tulajdonosa beleegyezik. A reábízott tárgyak tekintetében csak a kiküldő bíróság utasítására intézkedhetik, ellenkező esetben hivatali sikkasztást követ el (C. 830/935.). 463. §. E törvényszakasz szerinti minősítés nemcsak abban az esetben alkalmazandó, ha a sikkasztás felfedezésének meghiúsulása, vagy megnehezítése céljából követi el a tettes e törvényszakaszban részletezett cselekményeket, — hanem akkor is, ha „általában a hivatali sikkasztással összefüggőleg még más bűntettet, vagy vétséget is követett el a tettes, — amennyiben súlyosabb büntetés alá (pl. Btk. 401., 402.. §. 2. bek.) nem esik (C. 2487/936.). Aki a Btk. 463. §-ában meghatározott valamely cselekményt, a hivatali sikkasztásnak más által való elkövetése ismeretében, az ugyanezen törvényszakaszban megírt célból viszi végbe, — a minősítet hivatali sikkasztás bűntettének egyik elkövetési cselekményét valósítja meg, tehát e bűntettnek elkövetője, társtettese lesz (C. 3733/935., — BHT. 941.). Megvesztegetés. 465. §. Megvesztegetés esetében a jutalom fogalma alá esik mindennemű haszonnak, előnynek, minden kívánság vagy óhaj teljesülésének a kielégítése, illetve elnyerése.