Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

66 nem tényálladéki elem. A sértett elhatározására ható fenye­getés foka, súlya, veszélyessége mindig a szemben álló felek személyi sajátosságainak és erőviszonyainak, nemkülönben a sértett elhatározását befolyásoló kísérő körülményeknek kellő mérlegelésével állapítandó meg (VIII. 498 = C. 753/1934., — IX. 458 = C. 594/1935., — C. 2487/1935.). A közhivatalnoki jelleg színlelője, ezzel a tényével, a sér­tettet tévedésbe ejti s így a fondorlat eszközével valótlan té­nyeket valók gyanánt elhitet. Ennyiben ez az eljárás a cse­lekményt a csalás körébe utalja. Zsarolássá a cselekmény ak­kor válik, ha a sikeres színlelés okozta megtévesztéshez hoz­zájárul a jogellenesen alkalmazott közhivatalnoki hatalom­nak a sértett magatartását befolyásoló kényszere avégből, hogy a zsarolás minden fogalmi kelléke létesüljön. Gyakorlati példája ennek az, ha valaki magát detektív­nek adja ki, tehát oly közhivatalnoknak, aki hivatalánál fogva a bűncselekmény elkövetésével gyanusíthatókkal szem­ben a bűnjelek lefoglalása tekintetében kényszerítő erővel rendelkezik, amely kényszerítő erő sértettet a tettes szán­dékának megfelelő cselekvésre, illetve valaminek eltűrésére kényszeríti. Teljesen közömbös a Btk. 353. §. 2. pontja szerint minő­sülő zsarolásnál az, hogy az ily közhivatalnoki jelleget szín­lelő, a kényszerítő erővel való rendelkezés jogosultságán, színlelésén kívül, más erőszakot vagy fenyegetést használt-e vagy sem (VII. 1047 = C. 2568/1933.). Sikkasztás. 355. §. Bizományba átvett áruk vételárának el nem számolásá­nál a bizományos a birtokában lévő és reá nézve idegen ingó dolgot képező vételárral, mint sajátjával, rendelkezik és így azt jogtalanul eltulajdonítja. Az eltulajdonítás pedig megtörtént, mihelyt a bizományos a vételárral, mint saját­jával, rendelkezik. — így a bizományos bűnössége szempont­jából közömbös az, hogy az illető utólag — a bűnvádi fel­jelentés megtétele után — a sértettel szemben fennálló tarto­zását rendezi (C. 5841/1935.). A bizományi szerződésnek váltóval való fedezése, az ügy­let bizományi jellegével összefér. (C. 2151/1934.). A bizományosnak átadott vételár reá nézve idegen ingó dolgot képez, ha az illető a bizományi áruk eladását azzal a kötelezettséggel vállalja, hogy az árúknak befolyt vételárát

Next

/
Oldalképek
Tartalom