Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)
55 a szükséghez képest kellő időben meg is állíthassa (C. 2111/ 1936.). A közlekedési szabályok, de az óvatosság elemi törvényei szerint is, úttorkolatoknál, ahol az úttestet — átkelés céljából — a gyalogjárók is igénybe veszik, gépkocsival mindenkor fokozott óvatossággal és ennek megfelelő mérsékelt gyorsasággal kell és szabad haladni. Aki ezt a szabályt figyelmen kívül hagyja, kétségtelenül gondatlanságot tanúsít (C. 2087/ 1934.). A közlekedési rendelet 84. §-ának 1. és 2. bekezdése szerint, a gépjárművezető gépjárművét lassítani, sőt a szükséghez képest megállítani is tartozik, ha az állati erővel vontatott járművek elé fogott állatok nyugtalankodni kezdenek. Különösen áll ez olyan esetben, ha a gépjárművezető figyelmét a kocsis erre felhívja (84. §. 2. bek.) (C. 2152/1934.). A gépjárművek közúti forgalmát szabályozó 57.000/1910. B. M. sz. rendelet 41. és 43. §-ai szerint a gépjárművet állandó figyelemmel és nagy elővigyázattal kell vezetni és a gépkocsi menetsebességének minden körülmények között olyannak kell lennie, hogy a vezetőnek hatalmában álljon gépjárművét a személy és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül vezetni; ugyané rendelet 44. §-ának c. és p. pontjai különösképpen is előírják, hogy a gépkocsi menetsebességét, a nagyforgalmú utcákban vagy rendkívüli forgalom esetében és illetőleg mindenütt, ahol a közlekedés szűk térre szorul, a lépésben haladó lófogatú kocsi sebességére kell mérsékelni (X. 335 = C. 4856/1936.). Súlyos gondatlanságnak minősül a gépkocsivezetőnek az a magatartása, hogy ha ittas állapotban vezeti kocsiját, mert ilyen állapotban sem magának, sem pedig a gépkocsinak nem lehet feltétlenül és minden körülmények között ura (C. 483/ 1936.). Korlátozott látási viszonyok mellett a gépkocsi sebessége, a helyzet természetéből szükségszerűen folyó óvatosság mellett, legfeljebb akkora lehet, hogy a kocsi váratlan akadály felbukkanása esetén, a látási határon belül meg legyen állítható (C. 3789/1934). A személygépkocsi vezetésére nem jogosított és ilyen igazolvánnyal nem is bíró egyén, az e részben kifejlődött és állandóan követett bírói joggyakorlat szerint, a személygépkocsi gondatlan vezetése által elkövetett súlyos testi sértés esetében nem tekinthető olyannak, mint aki a testi sértést hivatásában, vagy foglalkozásában való gondatlan eljárásával okozta, következéskép cselekménye nem is minősíthető a Btk.