Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

44 vétség, mint enyhébb, beolvad (Btk. 95. §.). — A Btk. 254. §. nem tesz különbséget atekintetben, hogy a gyermek családi állása annak előnyére, vagy hátrányára lett megváltozhatva (VIII. 383 = C. 6362/1933., — X. 81 = 3476/1935., — BHT. 357.). Az ember élete elleni bűntettek és vétségek. Gyilkosság. 278. §. Az állandó bírói gyakorlat szerint előre megfontolt ölési szándékról akkor lehet szó, amikor a gondolat megfogamzása és a tett véghezvitele között annyi idő telt el, amennyi az ész uralmának érvényesítéséhez s az akarat megerősítéséhez szükséges; a tettes ez idő alatt az indulatos felgerjedcstől mentesen és a megállapított tervhez képest, számítással viszi véghez cselekedetét (C. 2310/1935.). A minden lelki izgalomtól tökéletesen mentes hidegvérrel való véghezvitel az ölési szándék előre megfontolt voltának nem szükséges kelléke, lévén az emberi lélek bizonyos fokú nyugtalansága, mint belső izgalom, minden ily fajtájú bűncselekmény véghezvitelének természetes velejárója (C. 783/ 1934.). Az előre megfontolt ölési szándék megállapítandó akkor is, ha vádlott a sértett megölését, az ölés következményeit, nyugodtan és higgadtan latolgatva, előre megfontolta, a véghezvitel módozatait pedig a kedvező alkalomra hagyta fenn (VII. 198 = C. 5458/1933., — 783/1934.). Előre megfontolt a szándék, ha az ölés elhatározásától a kivitelig eltelt több, mint két (2) óra alatt nem merült fel olyan mozzanat, mely a vádlott értelmi és érzelmi világára zavarólag hathatott volna (C. 625/1935.). Amennyiben a nyugodt elhatározást nyomban, a bár nyugodtan végrehajtott tett követi, — még praemeditatióról nem lehet szó (C. 2697/1934.). Az ölési szándék előre megfontolt voltát nem zárja ki a vádlottnak fokozott alkoholélvezetből származó csökkent beszámítási képessége sem. A csökkent beszámítási és éppen ezért kisebb ellenállási képességpel bíró egyén is tud gondolkozni, tervezni, mérlegelni és képes a cselekménye súlyát és következményeit felismerni. A különbség csak az, hogy az ilyen egyénre a külső és belső tényezők jobban hatnak és ezek behatása alatt rendszerint hamarább és könnyebben jut elhatározásra. Ez a körülmény azonban csak a bűnöség fokára bír befolyással (C. 4934/1934.).