Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

184 mint fellebbviteli bíróságokra eltérő módon szabályozta. Ha a kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság már a tárgyalás kitűzésekor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlottnak megjelenését szükségesnek látja, s ehhez képest elővezetés terhe mellett idézik meg, — akkor — kivételt nem engedő módon — érvényesül az 552. §. második bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a tárgyalás a vádlott jelenléte nélkül nem tartható meg. Ilyenkor az elmaradt vádlottat elő kell vezettetni. Amennyiben azonban a kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság a vádlottnak személyes jelenlétét szükségesnek nem találta s ez okból őt nem elővezetés terhe mellett, hanem csupán azzal a megjegyzéssel idézik meg, hogy a tárgyalást elmaradása esetében is meg fogják tartani, — e fellebbviteli főtárgyaláson a vádlott jelenléte nélkül nemcsak bizonyítás vehető fel, hanem az alsóbíróság ítéleti tényállásának megváltoztatásával a vádlottra kedvezőtlen, sőt felmentő helyett marasztaló ítélet is hozható (C. jh. 2571/ 933.). Kártalanítás. 576. §. Kártalanításra való igény megállapításáról csak akkor lehet szó, ha a kiállott fogvatartás bírói rendelkezésen alapszik; — ebből az intézkedésből szükségszerűen következik az, a rendőri hatóság által esetleg elrendelt és foganatba vett, vagy a csendőrség által történt letartóztatás folytán előállott előzetes fogvatartásért, őrizetbe vételért kártalanítás nem állapítható meg (C. 3195/934., — 3235/935., — 2695/936.). Kiskorú ellen elrendelt fogházi őrizetért kártalanítás nem jár (C. 3235/935., — BHT. 747.). Az előzetes fogvatartásból beszámított időtartam a kiállott büntetéssel egy tekintet alá esik (X. 207 C. 5598/935.). A Bp. 576. §-ának alkalmazása körül kialakult és általánosan követett bírói joggyakorlat a kiállott előzetes fogvatartást, csak akkor tekinti ártatlanul elszenvedettnek, ha teljes bizonyossággal megállapítható az, hogy a cselekményt, amely miatt a kártalanítást kérő előzetes fogvatartást állott ki, nem a kérelmező követte el, vagy pedig az egyálalán el sem volt követve, amennyiben pedig el volt követve, az a törvény értelmében nem bűncselekmény (C. 3235/935.). A kártalanítás alapjául felhozott ezen körülmények egyikének a felmentő ítéletből, bírói megállapítás ereiével kell kitűnni (C. 962/934., - 4464/934,, - 1179/935.). Ahhoz, hogy a kártalanításra vonatkozó igény meg legyen állapítható, a jogerős felmentő ítélet egymagában nem