Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

172 lék felvételét megtagadó kir. ítélőtáblai határozat ellen, sem­misségi panasszal élni nem jogosult. E közbenszóló határoza­tot ugyanis a bíróság nem a védőnek indítványa ellenére hozta (VII. 1071 = C. 2691/933.). Amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete a semmiségi pa­nasz tárgya tekintetében, a vádlott javára, fellebbezéssel megtámadva nem volt, — a másodfokú bíróság ítélete tehát, — miután az elsőfokú bíróság ítéletét e részben nem érintette, e kérdés tekintetében többé semmisségi panasszal meg nem támadható (C. 2219/934.). Ha az ítélőtábla vádlottat a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó kihágásban mondja ki bűnösnek s e minősítésben a vádhatóság megnyugszik, úgy a bejelentett semmisségi pa­naszt, mint a törvény által kizártat, hivatkozással a 81. számú büntetőjogi teljesülési döntvény hasonlatosságára és az eb­ben az irányban kifejlődött bírói gyakorlatra, a Bp. 434. §-nak 3. bekezdése alapján vissza kell utasítani, mert a kir. ítélőtábla ilyen ügyben végérvényesen határoz (VII. 1072 = C. 4222/933.). Semmisségi panasz egyesbírósági ügyben. II. Bn. 30. §. Ha egyesbírói hatáskörbe tartozó ügyben, a kir. törvény­szék, mint társasbíróság járt el, úgy ily esetben — a 49.000/ 1930. I. M. rendelet 35. §-ának rendelkezésére tekintettel, a perorvoslatok használata szempontjából, — a kir. törvény­szék ítéletét úgy kell tekinteni, mintha azt egyesbíró hozta volna; — a II. Bn. 30 §-a szerint pedig oly ügyben, melyben az alsófokú ítéletet egyesbíró hozta, — a kir. ítélőtábla Ítélete ellen semmisségi panasznak, még ha ilyennek egyáltalában van is helye, csak a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontjában meghatározott semmisségi okból van helye (VIII. 57 = C. 5986/933., — C. 4459/934., — IX. 1074 = C. 3533/935., — C. 1740/936.). Az egyesbíró által hozott elsőbírósági felmentő ítéletnek, a másodbíróság által történt helybenhagyása folytán, a bűn­ügy jogerősen befejezettnek tekintendő, mihez képest a kir. ítélőtáblának az ekként jogerőre emelkedett ítélete ellen sem­misségi panasznak egyáltalában nincs helye (C. 2407/934.). A II. Bn. 30. §-ának rendelkezése folytán akkor sincs helye semmisségi panasznak, ha a másodbíróság, a bűnösség és a minősítés kérdésében az elsőbíróság ítéletét helyben­hagyta és csupán a büntetés mértékét enyhítette (VIII. 58 — C. 5986/933.). A kir. Kúria jogegységi tanácsának 30. sz. döntvénye pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom